Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2469 szorul. Ez a z oka annak is, hogy alig fél esztendővel a felsőoktatási törvény módosítását követően - mely annak idején megteremtette az egységes, többkarú, integrált egyetemeket - most a parlament újból napirendre vette a felsőoktatásról szóló törvény módosítását. Még az előző kormány 1997 júniusában megállapodást írt alá az Apostoli Szentszékkel a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány egyéb, vagyoni természetű kérdésről. A megállapodás kihirdetésérő l szóló törvényt az Országgyűlés 1999. június 15én fogadta el. Tekintettel arra, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodásban szereplő kérdések a többi történelmi egyház esetében is valós rendezést igénylő problémák, a polgári kormány ezen egyháza kkal is hasonló tartalmú megállapodásokat kötött. A parlament elé terjesztett, T/2524. számú törvényjavaslat egyházakat érintő paragrafusai ily módon tehát két kormány törvényelőkészítő munkájának keze nyomát viselik magukon, és ez a tény talán már a törv énytervezet vitájának kezdetén feljogosított bennünket arra a reményre, hogy az eddigi gyakorlathoz hasonlóan most is sikerül a megfelelő konszenzust kialakítani, és a felsőoktatási törvény módosítása széles körű támogatottsággal kerül majd elfogadásra. A történelmi egyházakkal kötött megállapodások az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekre vonatkozó fejezeteket is tartalmaznak, ami szükségessé teszi a hatályos felsőoktatási törvény és a megállapodások felsőoktatási vonatkozású fejezetei közötti ös szhang megteremtését. A törvényjavaslatnak azon részeire, amelyek a finanszírozás kérdéseire vonatkoznak - mivel erről az államtitkár úr részletesen beszélt , külön nem kívánok kitérni, csak szeretnék hangsúlyosan utalni arra, hogy ez az egyenjogúságot fo gja biztosítani a különböző felsőoktatási intézményekben, függetlenül a fenntartótól. A normatíva kérdésében ugyanez érvényes, mint ami a pályázati egyenjogúság kérdésében, ezért engedtessék meg, hogy a törvényjavaslat számos egyéb részletére térjek még ki . Mivel a törvényjavaslat számos kérdést érint, amelyek, azt gondolom, nem megkerülhetőek és fontosak, valószínűnek tartom, hogy a legtöbb módosító javaslat is ezekkel fog a későbbiekben foglalkozni, ezért a Fidesz álláspontját is szeretném most ezzel kap csolatosan ismertetni. Magyarország jövőbeni versenyképességének fenntartása és erősítése, a tudásalapú társadalom szükségessé teszi, hogy a felsőoktatásban folyó képzés és kutatás a minőségelvű fejlesztést és a minőséget helyezze előtérbe. Éppen ezért, ös szhangban az Európai Unió gyakorlatával, a minőségbiztosítás rendszerén belül a felsőoktatási törvény vonatkozó fejezeteit a minőségértékelés és minőségbiztosítás feladataival kell kiegészíteni. A törvénymódosítás pontosít, illetve definiál különböző fogalmakat, kifejezéseket, amelyek között voltak korábban többféleképpen is értelmezhető fogalmak, illetve behoz új fogalmakat is. A jogszabály gyakorlati alkalmazása szempontjából ezekre a pontosításokra mindenképpen szükség van. A jelenleg hatályos szab ályozás eddigi megengedő fogalmazása helyett a most előttünk lévő törvénymódosítás kötelezővé kívánja tenni a felsőoktatás szervezetébe illeszkedő társadalmi tanácsok működését. A cél az, hogy erősítse ily módon az újonnan kialakított felsőoktatási központ ok térségi kötődését, szakmai és társadalmi támogatottságát. Összetételüknél fogva reményeink szerint a társadalmi tanácsok alkalmasak lesznek arra, hogy a felsőoktatási képzésben érvényesüljenek társadalmi, gazdasági, munkaerőpiaci szempontok. Ezért a tö rvény e tanácsoknak meghatározott véleményezési jogot is kíván biztosítani az oktatási és tudományos feladatokat illetően. A legtöbb vitát minden bizonnyal az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezésére vonatkozó előterjesztés fogja kiváltani, ami azért is érthető, mert a felsőoktatási szféra a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény idevonatkozó előírásait is évek óta kritikával illeti, de a tekintetben, hogy milyen irányban kellene ezt a kérdést módosítani, tudomásom szerint sem a felsőoktatásban érintette k, sem pedig a politika nem tudott többékevésbé egységes álláspontot kialakítani.
