Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Václav Klaus, a cseh képviselőház elnöke és kísérete köszöntése - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2460 Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már bevezetőmben említettem, a javaslatot a képviselőcsoport időszerűnek és hasznosnak tartja, véleményünk szerint a javasolt változtatások mellett ez a törvény jól szolgálja a kibo ntakozást, piacgazdaságunk további fejlődését, ezért javasoljuk a tisztelt Háznak a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak, a MIÉP vez érszónokának. (11.40) DR. LENTNER CSABA , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a T/2517. törvényjavaslatról részleteiben szólnék, kérem, engedjék meg, hogy a jelenleg hatályos 1991. évi XVIII. törvényrő l, annak változásairól és gazdasági hatásairól tegyek néhány szóban említést. Az Országgyűlés által még az 1991. évben elfogadott, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény egy új fejezetet nyitott a számviteli szabályozás területén azáltal, hogy önáll ó törvényt alkotott ebben a fontos témakörben. Az elkészült és jelenleg is hatályos számviteli törvény nemzetközi összehasonlításban is megállta a helyét, szabályozta a gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb gazdasági eseményeket, a bizonylatolástól a köz zétételig. A törvény kerettörvény jelleggel bírt, azaz a részleteket a számviteli politika keretében a vállalkozásokra bízta. Általános gyakorlat a fejlett piacgazdaságok területén és a számviteli szabályozásban, hogy törvényi szinten keretszabályozást alk almaznak és a részletes szabályokat számviteli sztenderdekbe foglalják. Korábban a hazai gyakorlat is ezt a célt tűzte ki, ezáltal szükségessé vált volna a magyar számviteli sztenderdek megalkotása. Sajnos, az elmúlt közel tíz év alatt ez nem valósult meg, sőt még kezdeményezés sem történt ebben az irányban. Az elmúlt évtizedben a számviteli törvényt szinte minden évben módosították. A módosítások általában a gyakorlatban felvetett problémákat próbálták törvénymódosítással rendezni. Egyes vélemények szerint ezen módosítások nagyobb részét sztenderdekben kellett volna szabályozni. Az örökös változtatások bizonytalanságot is okoztak a vállalkozások könyvviteli rendszerében és a vállalkozások éves beszámolón keresztüli megítélésében. A számviteli törvény így eg yre nagyobb, egyre részletesebb lett, elveszítette a korábbi keret jellegét. A fenti gyakorlattal speciális szakmai kérdéseket vittek az elmúlt években a parlament elé, tovább terhelve az amúgy is feszített jogalkotási munkát. Egyes vélemények szerint ezt a folyamatot meg kell állítani, és vissza kellene térni abba a mederbe, hogy a parlament csak az elvi keretekkel foglalkozzon, míg a szakmai testületek dolgozzák ki a részletes szabályokat. Ezzel kapcsolatban ellenérv, és itt már a jelenlegi törvényjavasla tra is rátérnék, hogy a jelenlegi számviteli szabályozás, legalábbis az 1991. évben elfogadott változata szerint a vállalkozásoknak meglehetősen nagy mozgásteret, szabadságot adott. Sajnos, sok esetben visszaélésekre került sor. Éppen ezért a számviteli tö rvénynek az elmúlt években végbement módosítása konkretizált a számviteli szabályozásban, így a leltárkészítés, pénztárkezelés, értékkezelés viszonylatában bizonyos szabályzatok elkészítését nem a vállalkozó döntésére bízza, hanem kötelező jelleggel írja e lő. A T/2517. számú törvényjavaslat kapcsán a konkrét kifogásaink a következőkben fogalmazódnak meg: Nem tisztázza az előttünk álló tervezet a számviteli szabályozás keretében megoldandó feladatokat, a nemzetgazdasági számviteli szabályozási formát. A szám viteli szabályozást véleményünk szerint nem lehet és nem szabad csak a beszámolóra épített és abból kiinduló szabályozási megoldásra felépíteni. A törvényjavaslat nem foglalkozik az elméletileg és módszertanilag megalapozott vagyonmegragadási módozatokkal. A törvényjavaslat abból a téves álláspontból indul ki, hogy a számviteli információs rendszer lelke a beszámoló és a könyvvezetés. E
