Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Václav Klaus, a cseh képviselőház elnöke és kísérete köszöntése - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2461 tekintetben is nagy a törvényjavaslat hiányossága, olyan elméletileg és módszertanilag helytelen fogalmakat és fogalomtart almakat használ, amelyek alapján a számviteli információs rendszert meghatározni és értelmezni nem lehet. Például továbbra sem tudja megmondani a szabályozás, hogy mit ért a kettős könyvvitel, illetve az egyszeres könyvvezetés alatt, mert nem is ismerteti ezek tartalmi meghatározását. A vagyonszerkezet definiálása keretében is számos hiányossággal lehet találkozni, amely oda vezet már, hogy világos mérlegképet kialakítani nem lehet. A vagyonmegragadási ismeretek hiánya továbbra is alapvető értelmezési probl émákat jelent azáltal, hogy egy realizációs talajon álló mérlegbe időérték szerinti értékviszonyokat csempész be. A számviteli szabályozásnak figyelembe kellene venni a számviteli információs rendszerben a megfigyelés tárgyát képező gazdasági események idő tényezőhöz való viszonyát és ennek a kapcsolatnak a tiszta formában történő rendezését. Mindezek után lehetne csak foglalkozni azzal, hogy milyen típusú beszámoltatási megoldásokban lehet és szabad gondolkoznia egy számviteli szabályozásnak. Véleményünk sz erint az új számviteli törvényjavaslat előreszalad, megelőzi az államháztartás elszámolási rendszerének változásait, az adótörvényi változásokat, ezért fennáll annak a veszélye, hogy azok elfogadása után a törvény lényeges paragrafusait változtatni kell. E zzel szemben nem veszi ugyanakkor figyelembe a könyvvizsgálattal foglalkozó fejezete a törvényjavaslatnak, hogy a törvény... - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, az európai gyakorlatnak megfelelően a nemzetközi könyvvizsgálati sztenderdek honosítását megkezdt e, és a 2000. gazdasági év könyvvizsgálatától kezdődően kötelező alkalmazását írta elő kamarai tagjai számára. A törvényjavaslat sem szellemében, sem szabályainak megfogalmazásában nem tükrözi a nemzetközi normák alapján kialakított és elfogadott nemzeti k önyvvizsgálati sztenderdben foglaltak, sőt esetenként mind tartalmában, mind fogalmi meghatározásában ellentétes a sztenderdben foglaltakkal, így például továbbra is megmaradt a záradék fogalma a nemzetközi gyakorlatban használt könyvvizsgálói véleménymegf ogalmazással szemben. A javaslat csak részben veszi figyelembe a sztenderd üzleti jelentéssel kapcsolatos véleményét. Formájában sem fogadja el a véleményzáradék nemzetközileg szokásos formáit. A törvényjavaslat előkészítése álláspontom szerint nincs szakm ailag megalapozva, és számos aggályt vet fel. Ezt támasztja alá az is, hogy az egyeztetésre indokolatlanul rövid idő állt a szakmai szervezetek rendelkezésére. A szakmai viták során a tárgyaló felek nem ismerték a törvényjavaslat indoklását, így arról mega lapozott véleményt nem tudtak alkotni. Jómagam is - mint könyvvizsgáló, egyetemi oktató - ennek a törvényjavaslatnak a megszületésével akkor találkoztam, találkoztunk, amikor az Országgyűlés részére beterjesztésre került. Tehát a szakmai műhelyeknek, egyet emi tanszékeknek e törvényjavaslat megszületéséről nincs információja, nem volt tudomása, így egy alapos szakmai vita sem előzhette meg. A szabályozás fő hibájaként merülhet fel, hogy a gazdasági eseményeket nem lehet e törvényhez igazítani, és mindig új é s új problémák merülhetnek fel. Ezt az elmúlt évek gyakorlata is igazolta, mint felszólalásom elején erre konkrétan utaltam az 1991. évi XVIII. törvény kapcsán. A számviteli törvényt szinte minden évben módosítani kellett, így romlott a jogbiztonság érzete . Ez a veszély a jelenlegi törvényjavaslat elfogadása esetén is fennáll. A részletes szabályozás hátrányos a kisvállalkozások számára is, mert olyan információkból kell kiválasztani a saját magukra érvényes és használt kis részt, amelyek számukra általában érdektelenek, ezzel is nehezítve az eligazodást a törvényekben. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Igazság és Élet Pártja a törvényjavaslat vizsgálatakor a törvénytervezet másik fő hiányosságának tartja, hogy egyoldalúság, egyoldalú szemlélet érvényesül ebben a törvényjavaslatban. Egyoldalúan a Nyugateurópai Unióban honos számviteli sztenderdekre épít ez a törvényjavaslat. Ugyanakkor, ha a világgazdaság pénzügyi, gazdasági trendjeit megnézzük, a Nyugateurópai Unió gazdasági ereje, az Unió országai, nemz etközi vállalatai egy világgazdasági versenyben a jobbik esetben is csak a második vagy harmadik helyen állnak, hiszen az
