Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2453 Külön gondot jelent a javaslat 5. §a, amely szerint az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat kormányrendelet szabályozza majd. Mindezt megerősíti a javas lat Felhatalmazás című fejezete is, ahol az előbb említettek mellett további négy különböző szabályozási kérdésben kap felhatalmazást a kormány külön rendelet alkotására, valamint ötödikként a pénzügyminiszter a mérlegképes könyvelői képesítés szakmai és v izsgakövetelményeinek szabályozására. A szóban forgó feladatok szabályozásáról készítendő rendelettervezetek bemutatása nélkül, amelyek egyébként az előterjesztés mellékletei lehettek volna, a tisztelt Ház biankó csekket bocsát ki. De ami még ennél is ross zabb, az az, hogy a javaslat szerint kormányrendelet szabályozza az úgynevezett államszámvitel ügyét. Ez indokolatlan különbségtétel a vállalkozók, pontosabban a gazdálkodók könyvvezetése és az államháztartás szervezeteinek könyvvezetési és beszámolási ren dszere között. Úgy tűnik - kérem, cáfolják meg, ha tévedek , hogy az államszámvitel szabályozása alacsonyabb rendű feladat a gazdálkodókénál, legalábbis szabályozás tekintetében. Tudjuk, a törvényi szabályozás nagyobb garanciát jelent a kormányrendeletnél , főként a szabályozás stabilitása és kiszámíthatósága tekintetében, a demokratikus játékszabályokról nem is szólva. Ezért indokolt lenne felülvizsgálni a javaslat 5. és 178. §át azzal, hogy az államháztartás számvitelének szabályait kormányrendelet helye tt, a sajátosságokra is figyelemmel külön törvény határozza meg. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a javaslat nem tesz különbséget a nemzeti számviteli sztenderdek készítésének, kidolgozásának, illetőleg azok elfogadásának és bevezetésének feltétel eiben. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy az államháztartás szervezeteinek számviteli sztenderdjei legalább olyan speciálisak, mint a vállalkozóké. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Koncepcionális kérdé st vet fel a törvényjavaslat értelmező rendelkezései között szereplő ellenőrzés megfogalmazása, eszerint a törvény alkalmazásában ellenőrzésre, jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, beszámolóval lezárt üzleti évek adatainak a gazdálkodó, illetve adóhatóság általi utólagos ellenőrzése, az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében. Álláspontunk szerint ez nincs összhangban a számviteli törvény előírásait érintő más ellenőrzések, például az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörének szabályozásával. A javaslat egyébként is egy kalap alá veszi az úgynevezett gazdálkodó fogalmi körében a vállalkozót az államháztartás szervezeteivel, éppen ezért megítélésünk szerint egyértelműen kellene szabályozni azt, hogy az adóhatóság ellenőrzése nyi lván nem foghatja át és nem is helyettesítheti az ÁSZ külön törvényben meghatározott ellenőrzési feladatait. (11.10) Ugyancsak aggályos, hogy a törvényjavaslatban nem szerepel a bizonylati rend és bizonylatkezelési szabályzat készítésének kötelezettsége. E z már csak azért is elgondolkoztató, mert a számviteli politika kötelezően készítendő szabályai között sem szerepel. A vállalkozóra lett bízva, hogy a számviteli politikájában önkéntesen szabályozzae a bizonylati rendet. Aggályunkat a törvényjavaslat indo kolása is alátámasztja, hiszen megállapítja: "A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizonylatokat sok esetben nem az előírásoknak megfelelően használják, a bizonylatok hiányosak, megőrzésük nem biztosított, a szabálytalanul kiállított bizonylatok használatával esetenként visszaélnek." A jelzett problémát csak fokozza, hogy a javaslat 168. §ában szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról készítendő nyilvántartás vezetését is a kezeléssel megbízottra vagy a kibocsátás okra jogosult személyre bízza. Mindezek alátámasztására idézem: "Olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását." A kérdés csupán az, hogy milyen az "olyan" nyilvántartás.
