Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2441 a törvénynek csak azon előírásai vonatko znak, amelyek függetlenek - nevezzük így - a gazdálkodói besorolástól. (10.10) A kereskedelmi számvitelt egy egységes, mindenre kiterjedő törvény szabályozza, amely a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezeté se során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatokra vonatkozó követelményeket tartalmazza. Ugyanez az államháztartás egészére, azaz a közpénzek tervezésével, felhasznál ásával, nyilvántartásával, a beszámolással kapcsolatos kérdések egységes rendben való szabályozására vonatkozóan hiányzik. A költségvetési szervekre vonatkozóan egyben kezelt, egységes szabályozás tehát ma nincs. Az államháztartási törvény, az éves költség vetésekről szóló törvények határozzák meg a feladatokat, kiegészülve például az államháztartási törvény végrehajtására vonatkozó, valamint a könyvvezetést és a beszámolókészítést szabályozó kormányrendeletekkel. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben a számviteli törvény is érvényes a költségvetési szervekre. Az egyedi, a szervezetek, intézmények könyvvezetésére vonatkozó előírások természetesen nem függetlenek az államháztartás számvitelétől, az államszámviteltől. Az államháztartás számvitele azonban nem azonos a könyvviteli előírásokkal, annál sokkal nagyobb fogalomkört jelent, és tágabb területet fog át. Az államszámvitelnek olyan szabályokat kell rögzítenie, amelynek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a közszféra vagyonának a lakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről. Az egységes szabályozás hiánya miatt a végrehajtás során a különféle jogszabályok alkalmazása, figyelemmel kísérése nehézkes, a szabályozás zártságának hiánya pedig lehetőséget teremthet a szabálytal an felhasználásokra, nehezíti a közpénzek ellenőrzését és a tisztánlátást a költségvetés végrehajtásában. Ez még akkor is így van, ha 1998 decemberében az államháztartás működési rendjéről megjelent kormányrendelet javított a helyzeten, miután a gazdálkodá s körében korábban érvényben lévő hat rendeletet vonta egybe. Mindezekre figyelemmel a jelenlegi meglévő többszintű szabályozás helyett célszerűbb lenne, ha a kereskedelmi számvitelhez hasonlóan az államháztartás számvitelét is egységes, zárt rendszerű szá mviteli törvény szabályozná. A szabályozás zártságának megteremtésére, az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedő, teljes körű szabályozás szükségességére az Állami Számvevőszék ellenőrzési jelentéseiben nemegyszer felhívta a figyelmet. A központ i költségvetés, a társadalombiztosítási alapok éves költségvetésének végrehajtásáról, valamint az éves költségvetési törvényjavaslatok véleményezéséről szóló jelentéseinkben fogalmaztuk meg erre vonatkozó javaslatainkat, hívtuk fel a kormány figyelmét a jo ghézagokra. A teljesség igénye nélkül erre néhány példát szeretnék említeni. Például a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és az alapkezelők beszámolóinak konszolidálásánál merültek fel értelmezési vitatható problémák, mert a jelenlegi szabályozá s egyértelmű elvi és gyakorlati útmutatás hiányában lehetővé tehette az eltérő konszolidálási megoldásokat. További példa, hogy az államadóssággal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály és a költségv etési szervek számvitelének szabályozásáról szóló jogszabály között nincs összhang. A jelenlegi adatszolgáltatás nem elégíti ki a vele kapcsolatos információs igényeket. Ilyen még a helyi önkormányzatoknál a központosított előirányzatok formájában juttatot t támogatások igénybevételére és felhasználási rendjére vonatkozó előírások, ahol meglehetősen sok előírás van, emiatt gyakori a téves és szabálytalan elszámolás. Végül megemlítem, hogy az önkormányzatok gazdálkodási, pénzügyi, számviteli feladatai és az a zokhoz kapcsolódó felelősségek és hatáskörök nem kellőképpen egyértelműek, így magukban hordozzák a szabálytalan döntések lehetőségét. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék reménykeltőnek találja, hogy a Pénzügyminisztérium foglalkozik az államszám vitel rendszere megalkotásának kérdésével, és bízik
