Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY, a gazdasági bizottság előadója:
2442 abban, hogy a jelenlegi kereskedelmi, számviteli törvénnyel azonos szintű, az államháztartás szervezeteire vonatkozó államszámviteli törvény is hamarosan elkészül, hogy ezzel is segítse a közpénzek felhas ználását, az államháztartás vagyonának alakulásában a megbízható és valós összkép kialakítását. A most benyújtott törvénytervezet a Pénzügyminisztérium illetékeseivel több fordulóban egyeztetett, az Állami Számvevőszék észrevételeinek jelentős részét figye lembe vették és átvezették. Ezek alapján a parlamenti beterjesztéshez szükséges ellenjegyzést az Állami Számvevőszék megadta. A törvény elfogadását, az államszámviteli törvény megalkotásának szükségességét hangsúlyozva, támogatjuk. Köszönöm megtisztelő fig yelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági vélemények, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Az ajánlás szerint ezekre ötöt perc áll rendelkezésre. A gazdasági bizottság ülésé n kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Megadom a szót Herényi Károly úrnak, a bizottság előadójának. HERÉNYI KÁROLY , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! (Az ÁSZ elnökéhez fordulva:) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képv iselőtársaim! Én a többségi véleményt fogom ismertetni, és engedjék meg, hogy először a jegyzőkönyvet ismertessem önökkel. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a 2000. évi április 26ai ülésen a törvényjavaslatot megvitatta, és ahhoz a Házszabály 95. §a ( 1) bekezdése alapján az alábbi általános vitát előkészítő ajánlást nyújtja be. A bizottság a törvényjavaslat általános vitára bocsátását 15 igen szavazattal, 10 tartózkodással támogatja. Ennyi a jegyzőkönyvi kivonat. Engedjenek meg néhány mondatot indoklás ul, hogy a bizottság többsége miért gondolta úgy, hogy ennek a törvényjavaslatnak létjogosultsága van, és támogatásra érdemes és alkalmas. Magát a rendszerváltás folyamatát néhány törvény életén, változásának dinamikáján keresztül tudjuk figyelemmel kísérn i és követni. A számvitelről szóló törvény élete, alakulása pontosan egy ilyen törvény, hiszen időben három részre bonthatjuk az eseményeket. 1992. január 1je előtt, amikor is az első, számvitelről szóló törvényt elfogadtuk, állami rendelkezések szabályoz ták a számvitel részletes és általános dolgait, és ezek a rendelkezések zömmel az akkori döntéshozókat, a gazdaságpolitika irányítóit hozták olyan helyzetbe, információkkal látták el, hogy döntéseiket kellő megalapozottsággal meg tudják hozni. Viszont nem szolgáltattak információkat a piac - vagy akkor még inkább csak kvázi piacról beszélhetünk - azon szereplői számára, akik azért mármár kezdtek a gazdasági életben megjelenni. 1992. január 1je után a helyzet merőben megváltozott, hiszen az akkori törvény már az információk áramlását, azok mélységét, sebességét többékevésbé szabályozta, és a gazdasági élet, a piac szereplőit igyekezett olyan információkkal ellátni, amelyek a gazdasági életben való működést számíthatóvá, koordinálhatóvá és átláthatóvá tetté k. Most újra egy olyan szakaszba jutottunk - az idő meghaladta ezt az állapotot , amikor újra módosítani kell, illetve egy új törvényjavaslatot kell benyújtani, ami előttünk fekszik, ennek okai két dologban foghatóak meg. Egyrészt elérhető közelségbe kerü lt az európai uniós csatlakozásunk, és nyilván az uniós csatlakozásnak jogharmonizációs követelményei is vannak, és úgy gondoljuk, hogy ez a törvény a jogharmonizációs igényeket a lehető legnagyobb mértékben igyekszik kielégíteni. Másfelől a hazai gazdaság i élet piaci szereplőinek pozíciói is oly mértékben és oly módon változtak, hogy az információellátottság mélysége, sebessége, irányai újraszabályozásra kényszerülnek, és ez a törvény ezt a szabályozást hivatott újragondolni, és hivatott a mostani helyzete t rendezni. A teljesség igénye nélkül néhány kiragadott érv, amiért a bizottság többsége támogatásra javasolja ezt a törvénytervezetet; az előbb említett módon, mert az európai integrációs törekvéseink törvényi harmonizációját nagyon jól szolgálja. Aztán p éldául azért, mert bővül az értelmező rendelkezések és fogalmak száma, a törvény átláthatóbb és világosabb lesz, a hatálya is szűkül,
