Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a belügyminiszterhez -"A jelenlegi határon túlról érkező magyarok válasszanak maguknak új identitást" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
2331 Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Ebben a válaszban több fontos kérdésre rávilágított. Az egyik nagyon fontos kérdés az, hogy az autópálya Szegedig megépüljön, és utána következően nyilván nagyon fontos kérdés számunkra, hogy olyan díjak k erüljenek megállapításra, amelyek alapján használni is lehet majd ezt az autópályát. Nagyon örülök annak, hogy a miniszter úr említette az M43as autópálya ügyét, mert nyilvánvalóan a két autópálya egymástól elválaszthatatlan. Számunkra Makó térségében ren dkívül fontos, hogy a 43as autópályából is legyen valami a közeljövőben. Alig egy hónapja volt Makón a területfejlesztési bizottságnak egy ülése, amely az ipari parkokkal mint lehetséges befektetési övezetekkel foglalkozott, és ott is elhangzott több fels zólaló szájából, hogy az igaz, hogy az autópálya nem elegendő önmagában egy térség jó működéséhez, de a befektetések előmozdításához viszont elengedhetetlen. Köszönöm a miniszter úr válaszát. Elfogadom a válaszát, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok sor aiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A képviselő úr elfogadta a miniszteri választ. Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a belügyminiszterhez "A jelenlegi határon túlról érkező magyarok válasszanak maguknak új identitást" cí mmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Fenyvessy Zoltán, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "A jelenlegi határon túlról érkező magyarok válasszanak maguknak új identitást" címmel. Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Martonyi János külügyminiszter nevében Németh Zsolt államtitkár úr válaszol majd. Tessék, képviselő úr! DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A "Nyelvünk és kultúránk" című folyóirat egyik tavalyi s zámából megdöbbentő körülményekről szerezhettünk tudomást. Egy tanulmány adatai szerint 1998ban Romániából 3719en települtek át Magyarországra, ebből megközelítőleg 3200 magyar és 400 román nemzetiségű. Az ily módon átkerült magyar rövid időn belül tapas ztalhatja, hogy reményeivel szemben nem ő a kedves gyermek az anyaország számára, hanem a jogszabályok segítségével a vele egy időben áttelepült román nemzetiségű került nála is, de az itt született magyaroknál is kedvezőbb helyzetbe. Ugyanis az 1998ban á ttelepült 400 román jó néhány kisebbségi önkormányzat létrehozásának a lehetőségét hordozza, míg az erdélyi magyarnak szülőföldjén magyarsága, itt pedig erdélyisége okoz gondot. Ő nem hozhat létre kisebbségi önkormányzatot, hiszen magyar, ezáltal elesik ol yan érdekképviseleti lehetőségektől és olyan anyagi támogatásoktól is, amit a vele együtt áttelepült román nemzetiségűek a jogszabályok alapján igényelhetnek. De nézzük mindezt a számok tükrében egy konkrét önkormányzat keretében! Budapest V. kerületében mintegy 450 erdélyi magyar él, ugyanennyit tesz ki a kerület cigány, szerb és román lakossága együttesen. Az Erdélyi Magyarok Egyesülete 1998ban az V. kerületi önkormányzattól 83 ezer forintos támogatást kapott, ezzel szemben az ugyanannyi főt képviselő c igány, szerb és román kisebbségi önkormányzatok együttesen 10 millió forintot kaptak, vagyis több mint a tízszeresét az ugyanolyan létszámú erdélyi magyarok támogatásának. Úgy gondolom, hogy a számokhoz nem kell kommentár. Abban is biztos vagyok, hogy másh ol sem jobb a helyzet az áttelepült magyarok szervezeteinek javára, sőt. A legtöbb önkormányzat sem az erdélyi, sem a délvidéki, sem a
