Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (136. szám) - Himnusz - A képviselőcsoportok nevében elhangzó felszólalások: - ELNÖK (dr. Áder János): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2253 sulykolták, hogy nagyobb szerencsétlenség nem érhetné a magyar népet, mint a magántulajdon szentségér e támaszkodó társadalmi rendszer, hirtelen félrelökték önmaguknak ezt az évtizedeken át történő tanítását, és a népet úgy óvták meg a magántulajdon szentségétől, hogy ők magukat tették magántulajdonossá? (Taps a Fidesz, az FKGP és a MIÉP soraiban.) Ez a he lyzet mélységesen sérti az egész magyar társadalmat, mint ahogy sérti az is, hogy miként lehetséges az, hogy az egykoron támadott grófok, hercegek, bárók helyébe újabb grófok, hercegek és bárók léptek, mégpedig az állampárti testületből, az MSZP és korábba n az MSZMP soraiból. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Egyértelmű tehát, hogy a rendszerváltás megkezdett folyamatát be kell fejeznünk, és hogy mennyire nem történt meg a valóságos rendszerváltás, és hogy még itt vannak teendőink, hadd utaljak arra, hogy ma délután éppen azért kell új legfőbb ügyészt választanunk, hogy a rendszerváltoztatást ezen a területen is befejezzük. (Közbeszólás: Úgy van! - Taps a Fidesz és az FKGP soraiból.) (10.40) Igen tisztelt Képviselőtársaim! Sok tehát még a teendő előttünk, h iszen a kistelepülésen élők nem érzik ma még a rendszerváltást, igen sok olyan nagycsaládos van, aki ugyancsak várja még, hogy az, amit mi ígértünk, a polgári koalíció tagjai, megvalósítsuk. Igen sokan vannak ma még munkára várók, akik azt várják, hogy bef ejezzük azt az elkezdett munkát, ami a munkanélküliség visszaszorításához, az emberi méltósággal élhető élet feltételeinek kialakításához vezethet. De én úgy gondolom, nem lenne teljes 1990. május 2áról megemlékeznem, ha nem szólnék arról, hogy 1990. máju s 2a nemcsak azért jelentős előttünk, mely okokra az előbb részben már rámutattam, hanem azért is, mert ez a nap megmutatta, hogy a polgári koalíció már akkor is 60 százalékot jelentett, az ország választópolgárainak többségét jelentette, mint 1945ben, a mikor a Független Kisgazdapárt a polgári erőkkel támogatva tudta ezt az eredményt elérni, és ugyanez az eredmény köszönt most vissza 1998ban. Persze az, hogy közben volt egy restaurációs törekvés az MSZP és az SZDSZ részéről, és hogy emiatt igen sok elkép zelésünket nem tudtuk megvalósítani, ez még inkább érv amellett, hogy a polgári erőknek összefogva minden olyan Janusarcú politikát, mint az előbb meghirdetett Kovács Lászlóféle eszmeiség, hogy most adjunk közösen köztársaságielnökjelöltet... - hát, ked ves Kovács László, én megígérem önnek, hogy ugyanazon a napon fogjuk megtartani az egyeztetésünket erről a kérdésről önökkel, mint önök tartották meg korábban (Derültség a Fidesz soraiban. - Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP soraiban.) a Fidesszel és a Független Kisgazdapárttal, és ezt a napot úgy hívják, hogy soha napján. (Taps a Fidesz soraiban.) Köszönöm a megtisztelő figyelmet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szó t Kuncze Gábor frakcióvezető úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Feljegyzésre méltó történelmi nap volt 1990. május 2a, a z első szabadon választott parlament alakuló ülésének napja. Ezen a napon történt meg a rendszerváltást előkészítő folyamat lezárása, és ezen a napon kezdődött az átalakítás sokszor keserves, de ma már elmondhatjuk, sikeres időszaka. Amikor erre a napra em lékezünk, meg kell említenünk azokat, akik tevékeny részvevői voltak annak a folyamatnak, amelynek végén megalakulhatott a Magyar Köztársaság parlamentje. Gondolok itt a demokratikus ellenzék tagjaira, a lakitelki sátorverőkre, a Nagy Imrét újratemetőkre, az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetekre és az azt körülülő személyekre; azokra, akik tettek annak érdekében, hogy az átmenet békés legyen; azokra, akik részt vettek a nagy
