Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (136. szám) - Himnusz - A képviselőcsoportok nevében elhangzó felszólalások: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2252 Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A Független Kisgazdapá rt véleményét Torgyán József miniszter úr tolmácsolja. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köztársasági Elnök Úr! Igen tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy aki 1990. május 2át a valódi történelmi érdemeinek megfelelően kívánja értékelni, annak gondolatvilágában vissza kell nyúlnia 1956. október 23ához. Ha ugyanis nincs 1956. október 23a, a mi szent forradalmunk és szabadságharcunk induló napja, akkor nincs 1990. máj us 2a sem. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) 1990. május 2át a rendszerváltó, szabadon választott parlament napjaként szokták ünnepelni. Éppen ezért szükséges végiggondolni, hogy 1990. május 2a vajon a rendszerváltást eredményező vagy csak lehetővé t evő nap volte. Én úgy gondolom, tisztán kell látni, hogy 1990. május 2a a maga történelmi jelentőségében páratlan nap, hiszen a rendszerváltás jogi lehetőségét megteremtette. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a rendszerváltozás egy hosszú folyamat véger edménye, és ahogy azt Kövér elnök úr is megállapította, a rendszerváltás fogalmához sok olyan egyéb tény is hozzájárul, amely ma még a jelenlegi világunknak nem a része. Nagyon fontosnak tartom egyáltalán, hogy ma már többé nem lehet állampárti körülmények et Magyarországon létre hozni, hogy egy ilyen alkotmányunk van, hogy számos ilyen törvényünk született, tehát a folyamatot visszafordíthatatlanná tette. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a magyarságunk ezeréves vágyálma valóra vált, hiszen a Nyugathoz t örténő visszaintegrálódásunkat tette lehetővé a mi szabadon választott parlamentünk; és az, hogy a mi szabadon választott Országgyűlésünk megalkotta az 1956. október 23a elismeréséről szóló törvényt, hogy ez az Országgyűlés számos olyan törvényt hozott, a melyet a magyar nép az ezeréves történelme során sokszorosan kiérdemelt, minden tekintetben minden más parlament fölé emeli az 1990. május 2án létrejött parlamentet, az ekkor megalakult Országgyűlést és az általa elkezdett utat. Ugyanakkor rá kell mutatno m arra is, hogy amíg az egyik oldalon valóban hallatlan jelentősége van annak, hogy mi ma már a NATO tagjai vagyunk, és hogy mi belátható időn belül az Európai Unió tagjai leszünk... - és ne vegyék tőlem ünneprontásnak, de én nem vagyok abban biztos, hogy azok, akik 1998ban még tankönyvet adtak ki arról, hogy a NATO a béke legfőbb ellensége, és a Varsói Szerződés jelenti a nemzetek közelségének igazi erejét, hogy azok ténylegesen véghez vitték volna a szükséges változtatást ezen a területen is (Taps az FKG P soraiban.) , ha 1956 és jogfolytonosai, a mai polgári koalíció nem állt volna szilárdan a változtatás igénye mellett. Én nagyon szeretném, ha mindenki világosan látná, hogy számunkra, a magyarság számára nincs más alternatíva, mint a nyugati visszaintegrá lódás, de ehhez nem vezethet minket a régi, az állampárti struktúra visszamaradt része. (Közbeszólás: Így van! - Taps az FKGP soraiban.) Bizony az ünnep napján ki kell mondanunk, hogy egyedül és kizárólag a polgári koalíció jogosult ezt az országot az Euró pai Unió integrációjába visszavezetni, és ez az ország a többpárti parlamenti demokrácia talaján akkor erősödhet meg, ha a polgári koalíció további megerősödése bekövetkezik. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) Mi 1990. május 2a elő tt akkor tisztelgünk őszinte szívvel és helyesen, ha előre látjuk és azért dolgozunk, hogy ez a koalíció ne egy cikluson keresztül, hanem több cikluson keresztül fennmaradva töltse be a kormányzati vezető tisztséget. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) Ez meghatározó fontosságú számunkra. Ugyanakkor rá kell arra mutatnom, hogy a mi célkitűzéseink közül, amelyeket egy évtizeddel ezelőtt megfogalmaztunk, számos célkitűzés nem valósult meg - számos célkitűzés torzul valósult meg. Vajon nem kelle arról szólno m, hogy az egész magyar társadalom igazságérzetét mélységesen sérti, hogy a tulajdonváltozás kapcsán azok, akik az állampárti időszak alatt évtizedeken át