Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 14 (135. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2190 történelmi Rigómezőn állomásozó békefenntartó erők kérelmezik , hogy utánpótlásaikat Magyarország területén szállíthassák át. Legutóbb is ilyen döntésre került sor az Országgyűlésben. A kormány hatáskörébe tartozó döntések száma így többszöröse a parlamenti döntést igénylő eseteknek, ugyanakkor ezek súlyukban nem éri k el azokat. Az eddig elmondottakból következik, hogy a legfontosabb, az egész ország biztonságára vagy katonáink életére legnagyobb hatással lévő döntések továbbra is az Országgyűlésben történnek, és kétharmados többséggel. (10.30) Ez szolgálja azt a bizt osítékot a mindenkori ellenzéknek is, hogy nélkülük ne hozhassák meg a legfontosabb döntéseket. Véleményem szerint a honvédség kompatibilitásának fontos része a vezetés rendjén, a híradórendszerek összeilleszthetőségén és más nélkülözhetetlen elemeken kívü l az is, hogy a magyar és külföldi fegyveres erők a NATOországokban megszokott gyors, szakszerű engedélyesi eljárással kapjanak felhatalmazást kérésükre. A most tárgyalt módosítás mindkét követelménynek eleget tesz. A módosító javaslat a hatáskörök egyért elmű, logikus tisztázása mellett kiszélesíti a fegyveres erők alapvető kötelességét, a washingtoni szerződésből eredő kollektív védelmi feladatokkal. A NATO alapokmányát aláíró szövetséges államok hadseregeinek, így a Magyar Honvédségnek is alapvető kötele ssége és feladata a haza katonai védelme. Ez tehát nem csökken a szövetségi rendszerben. Emellett a közös védelmi feladatok ellátását minden országban a legmagasabb szintű jogszabály teszi kötelezővé. Az előttünk fekvő módosításban szereplő erre vonatkozó fél mondat jelenti azt az elrettentő erőt, amiért az elmúlt ötven évben a legkiélezettebb helyzetekben, például a kubai válság idején sem merte a Szovjetunió az Egyesült Államok és szövetségeseinek katonai fellépését kiprovokálni. A hatályos alkotmány szer int a honvédelmet érintő valamennyi nemzetközi szerződést törvényben kell megerősíteni és kihirdetni. Ez a szabályozás nagyon nehézkes, mivel az ország szuverenitását nem érintő megállapodások elfogadásával és kihirdetésével is az Országgyűlést terheli. Az alkotmány elfogadásának időpontjában indokolt volt a politikai átalakulás bizonytalan légkörében, azonban jelenleg, NATOtagságunk idején ez már túlhaladott; a szövetségből fakadó feladatok ellátását és az együttműködést egyértelműen immár akadályozza. In dokolt tehát, hogy a rendelkezés hatályon kívül helyezését illetően a honvédelmi tárgyköröket érintő nemzetközi szerződésekre is a nemzetközi szerződések megkötésének és kihirdetésének általános szabályait alkalmazzuk. Az alkotmányban rögzítendő hatáskörö k tisztázása szükségessé teszi a félreérthetőség elkerülése végett, hogy az ott használt fontosabb fogalmakat meghatározzuk. Már 1998ban felmerült az igény a honvédelmet érintő legfontosabb fogalmak kifejtésére, mert az elmúlt tíz évben általánossá vált a z ENSZ alapokmányában és a NATOszabályzatokban is használt, nálunk a katonai szakkifejezések között addig szinte ismeretlen fogalmak használata. Persze nagyon jól tudom, hogy kiélezett belpolitikai helyzetben a tisztázás ellenére is várhatók éles viták a mindenkori kormánypártok és ellenzék között, hogy az adott lépésekre a felhatalmazást a kormány vagy az Országgyűlés adhatjae. Mégis meggyőződésem, hogy a fogalmak rögzítése, ha nem is szünteti meg a vitákat, de hozzájárul az együttgondolkodáshoz, és a fo galmak finomításával a vitákat csökkenteni lehet. És ez sem kevés. Tisztelt Ház! Magyarország NATOcsatlakozásából következik, hogy rugalmasan és naprakészen meg tudjon felelni a kihívásoknak, és elősegítse a zökkenőmentes együttműködést szövetségeseinkkel . A többpárti egyezség alapján létrejött alkotmány- és honvédelmitörvénymódosítás tervezetét a Magyar Demokrata Fórum nevében támogatom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Remélem, hogy ez a lezajlott egyeztetési folyamat,
