Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 14 (135. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2189 tagállam hadseregeivel összeilleszkedővé kell tennünk. E folyamatba tartozik az Országgyűlés és a kormány irányítási h atáskörének újraszabályozása. Az alkotmány jelenlegi formája az első szabad választást közvetlenül megelőző egy év során jött létre, amikor az állampárt és demokratikus ellenzéke között - mint ahogy ezt Hende államtitkár úr már jelezte - bizalmatlansági lé gkör volt, és ennek következtében a honvédelemmel és a honvédséggel kapcsolatos jogszabályokat a kétharmados többséggel megszavazandó törvények közé sorolták, sőt a honvédséget érintő összes nemzetközi egyezményt is törvénybe iktatandó szerződések közé ill esztették. De tekintetbe kell vennünk, hogy ebben az időben a szovjet csapatok Magyarországot még megszállva tartották, tehát szükségesnek látszott a legkisebb határátlépő erők esetében is a parlamenti hozzájárulás. Az elmúlt tíz évben azonban nemcsak a fe lszínen s nemcsak gazdasági értelemben változott meg országunk, hanem a politikai változások - úgy érzem - már tudatformáló erőként is hatnak. A mai parlamenti pártok tisztában vannak azzal, hogy egyaránt lehetnek ellenzékben vagy kormányon, tehát közös ér dek a NATOcsatlakozás után, s reméljük, nem sokkal az Európai Unióba való felvétel előtt, a minden szempontból működőképes ország, az ország működésének pedig egyik, ha nem is a legfontosabb, de nem elhanyagolható eleme a honvédséggel kapcsolatos országgy űlési és kormányzati hatáskörök világos, tehát jól lépcsőzött, tagolt szétválasztása. Az országgyűlési és kormányzati hatásköröket pontosan meghatározó alkotmánymódosító javaslat előzményeként 1998 decemberében született egy ötpárti javaslat, amelyet a két nagyobb ellenzéki párt mégsem szavazott meg - ahogy ezt előbb Juhász Ferenc szocialista képviselőtársam mondta , úgy érezték, még nem volt itt az ideje az együttműködésnek; azonban a NATOfelvételünk után egyre inkább nyilvánvalóvá vált a helyzet kénysze rítő hatása, és ez is hozzájárult, hogy az együttgondolkodás eredményeként előbb körvonalazódott, majd további módosításokkal megszületett az előttünk fekvő tervezet, amelynek esélye van arra, hogy a tisztelt Ház elfogadja. A jelen előterjesztés, mint mind en működőképes egyezmény az eredeti 1998as javaslat és az alapul szolgáló módosító indítvány között határozza meg a kormány hatáskörébe tartozó felhatalmazásokat. És ha talán nem is történnek ma nagy dolgok - utalva egy képviselőtársam felszólalására , m égis azt mondanám, hogy a működőképesség fokozása nem kis dolog. Fontos elv, mely az alkotmányban már szerepelt, hogy az egész ország biztonságára hatással lévő döntések, például hadiállapot, rendkívüli, szükségállapot kihirdetése, a békekötés, valamint a két előbbihez kapcsolódva a Honvédelmi Tanács létrehozása, az összes parlamenti képviselő kétharmados szavazatával lehetséges. Új elv, hogy a hadiállapottal, a rendkívüli és szükséghelyzettel nem összefüggő, a honvédség egészének vagy egy részének alkalmaz ására vonatkozó döntés a jelen lévő képviselők kétharmados többségével lehetséges. Ebbe a nagy csoportba tartozó cselekményeknek természetesen közös jellemzőjük, hogy ezek során katonáink élete veszélybe kerülhet, és ezért látjuk szükségesnek a minősített döntést. Véleményünk szerint az összes, döntést igénylő tevékenységnek körülbelül 5 százalékával kell a parlamentnek foglalkoznia, vagyis ezek tartoznak parlamenti hatáskörbe. A harmadik csoportba az azonnali, sürgős döntést kívánó esetek, illetve az előző két csoportba nem sorolható események tartoznak, melyekben a döntést a kormány kezébe kívánjuk adni. A sürgős döntést igénylő esetek valószínűsége kicsiny, reméljük, nem is fordul elő, de az azonnali gyors reagálás megköveteli, hogy ne kelljen késlekedni, az Országgyűlés összehívására várni. Ilyen esetek lehetnek, ha például külső fegyveres csoportok váratlanul betörnek területünkre, vagy ilyenek az alkotmányos rendet, az állampolgárok életét, vagyonbiztonságát veszélyeztető események. A kormánydöntést kív ánó csoportba tartoznak még a NATOtervekbe foglalt tevékenységek, a két- és többoldalú államközi megállapodásban szereplő gyakorlatok, kiképzések, a nem hadműveleti területen történt elhárítás során végzett humanitárius akciók, a kölcsönös látogatások, sp ortrendezvények és az ezekkel a kisebb jelentőségű, de gyakran előforduló katonai eseményekkel kapcsolatos határátlépések engedélyezése. E csoportba tartozik napjaink gyakori történése, amikor a
