Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 14 (135. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2176 Őszintén remélem, hogy együttműködésünk a jövőben is fenn fog maradni, és képesek leszünk a még előttünk álló nagy horderejű, kétharmados többséget igénylő kérdésekben megállapodni. A Fides z oldaláról, kormányzati oldalról a konstruktív együttműködésnek nem lesz semmilyen akadálya, és talán nem tartanak túlzottan optimistának, ha én személy szerint az ellenzék részéről is hasonló hozzáállásra számítok. A honvédelem ügye - azt hiszem, ezzel m inden képviselőtársam egyetért - az egész nemzet ügye, amelynek hosszú távú alakításában elengedhetetlen minden politikai erő tevőleges részvétele. Tisztelt Országgyűlés! Az ötpárti konszenzuson, egyetértésen alapuló alkotmánymódosítás alapvető célja az vo lt, hogy meggyorsítsa azt a jogi eljárást, amely lehetővé teszi egyrészt idegen csapatok Magyarországra érkezését, illetve az ország területén történő áthaladását, másrészt magyar katonák külföldre küldését, illetve ennek lehetőségét. (9.20) A javaslat ér telmében bizonyos esetekben az eddig a parlament jogkörébe tartozó döntések átkerülnek a kormány kompetenciájába. Az alkotmány módosítása mellett szükségessé vált a honvédelmi törvény kiegészítése is, hiszen az alaptörvény módosítása során bevezetett új fo galmak egységes értelmezése érdekében indokolt lett, hogy e fogalmak tartalmát a honvédelemről szóló '93. évi CX. törvény meghatározza. Ennek szellemében a honvédelmi törvény 259/A. §a e) és f) ponttal egészül ki, amelyek értelmezik a humanitárius tevéken ység és a békefenntartás fogalmát. A törvény a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott indokok figyelembevételével hazánk és környezetünk biztonsága, valamint nemzetközi presztízsünk, tekintélyünk megőrzése ér dekében is kérem a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány nevében Hende Csaba államtitkár úr jelentkezett felszólalásra. Megadom a szót. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi á llamtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogyan más nemzetek történetét, úgy Magyarország históriáját is végigkísérte a hon védelmének nagy ügye. Nemzetünk, amely a kalandozások kora után létrehozta máig is fennálló államát, nem a hód ító, hanem a honvédő küzdelmek jegyében élte le elmúlt ezer esztendejét. Tengernyi vér ömlött ki azért, hogy ez az ország ezer éven át megmaradt magyarként. E megmaradás lehető legszilárdabb biztosítása a jövőre nézve is mindnyájunk legfőbb közös kötelessé ge. A harmadik évezredbe érve egy nagy erejű, a mai világ legkorszerűbb értékrendjét magáénak valló katonai szövetség tagjaként az eredménytelenségnek, a katonai vereségnek még csak a kockázatát sem engedhetjük meg magunknak. Tisztelt Ház! Amint az mindnyá junk előtt ismert, a Magyar Köztársaság kormánya a NATOcsatlakozásunkhoz szükséges jogi előfeltételek megteremtésére másfél éve nyújtotta be az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatát. Előbb széles körű konszenzus alakult ki a parlamenti pártok közö tt, majd az ellenzéki pártok kihátráltak a megállapodásból. Lányi Zsolt képviselő úr ezt követően több mint egy esztendeje, 1999 januárjában nyújtotta be az ügyre vonatkozó kompromisszumos törvényjavaslatát. A kormány, ismét csak az Igazságügyi Minisztériu m és a Honvédelmi Minisztérium közös koordinálásával, újabb hatpárti tárgyalást kezdeményezett. E tárgyalásokon a felek nem a kormány indítványát, hanem Lányi képviselő úr javaslatát tekintették tárgyalási alapnak. Minderre még 1999 novemberében került sor . E javaslathoz, tehát a Lányiféle javaslathoz nyújtották be azokat a módosító javaslatokat, amelyekben a politikai erők
