Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 14 (135. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2175 Szeretném, ha ez így történne, annál is inkább szeretném, mert az események következtében többször érte vád és elmarasztalás a magyar kormányzatot amiatt, hogy nehéz kes bizonyos átvonulási igényeknek és egyebeknek a végrehajtása; ezek kiküszöbölhetők lennének abban az esetben, ha ez a javaslatunk elnyerné a képviselők kétharmadának a tetszését, és az igen gombot nyomnák meg. Éppen ezért nem is akarnám tovább ragozni e zt a kérdést, hisz - mint említettem - nagyjából konszenzus alakult ki, és a módosító indítványok valóban mind előbbre vivők, mind jobbá teszik az én alapjavaslatomat. Éppen ezért azzal szeretném befejezni az elővezetésemet, hogy kérem mind az ellenzék tis ztelt képviselőit, mind pedig a kormányoldalon lévő képviselőket, hogy az általános vita után, miután kifejtették véleményüket, és megbeszéltük ezt a kérdést, a NATOegyüttműködés javítása, az Európai Unió felé való törekvésünk, és egyáltalán a magyar joga lkotáson belül ez az alkotmánymódosítás kerüljön átvezetésre, megvalósításra. Azt hiszem, hogy ez nem egy rossz kezdeményezés, hála az atyaúristennek, konszenzus alakult ki benne, ami szintén nem megvetendő dolog, mert ez nem olyan gyakori, és ezért kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén 15 perces időkeretben megadom a szót a honvédelmi törvény előterjeszt őjének, Simicskó István úrnak. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) , a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendő rendkívül nagy jelentőséggel bír Magyarország újkori történetében: tíz évvel a vasfüggöny lebontását követően a NATOhoz való csatlakozással és a nyugateurópai unióban szerzett társult tagságunkkal hazánk megtette első nagy lépését az euroatlanti és az európai struktúrákba, szervezetekbe történő teljes betagozódás felé, és vissza vonhatatlanul az atlanti közösség részévé vált. Ez mind politikai, mind erkölcsi elismerését jelzi fiatal magyar demokráciánknak. A NATOtagsággal meghatározó jelentőségű változás következett be Magyarország külső biztonsági helyzetében, hiszen hazánk a vi lág legerősebb szövetségének tagjává vált. A szövetségi tagság számos következménnyel jár mind a jogok és lehetőségek, mind a kötelezettségek és feladatok oldaláról. Magyarország - mint azt már több fórumon is kinyilvánítottuk - azonosul a kollektív védele m elveivel, és határozott szándéka, hogy teherbíró képességével összhangban tevőlegesen részt vállaljon az euroatlanti térség biztonságának megőrzésében. A magyar haderő NATOkompatibilissé tétele mellett, amelyet a haderőreform keretében kívánunk megvaló sítani, az euroatlanti térség biztonságához történő hozzájárulásunk másik előfeltétele jogrendszerünk vonatkozó törvényei, és különösen a honvédelmi törvény egyes fejezeteinek felülvizsgálata. Törvényeink jelentős része ugyanis még abból a múlt esztendeig érvényes biztonsági helyzetből indul ki, amely szerint hazánk nem tagja semmilyen szövetségi rendszernek. A mai plenáris ülésen jogszabályaink kiigazításának egyik állomásaként négy képviselőtársammal egyetemben a tisztelt Ház elé kívánom terjeszteni a ho nvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosítását célzó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szorosan kapcsolódik a javasolt alkotmánymódosításhoz, és élvezi öt parlamenti párt támogatását. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt rátérnék a törvényjavaslat ismert etésére, engedjék meg, hogy hangot adjak afeletti örömömnek, hogy az ellenzéki pártok, megértve az ügy kiemelt jelentőségét, félretették más kérdésekben közöttünk meglévő nézetkülönbségeinket, és kizárólag az ország érdekeit szem előtt tartva hozzájárultak a kétharmados többséget igénylő törvényjavaslat beterjesztéséhez.
