Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tör... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KRISTYÁNNÉ AKNAI ERZSÉBET (MSZP):
2159 normatívának való megfelelősége mellett is, szankciók hiányában hangzatos elv marad. Megfontolandó tehát az esélyegyenlőség megsértése esetére valamilyen szankció beépítése a törvényjavaslatba, bírság vagy nem vagyoni kártérítés címén. Megfontolandó továbbá az is, hogy helyese az, ha a nyugdíjazás mellett egy élet munkájának elismerése után, pusztán azon az alapon, hogy az érintett más forrásból jövedelemben, nyugdíjban részesül, elejtjük a munkavállalót törvényi rendelkezéssel a végkielégítés lehetőségétől. (20.10) A nyugdíj ugyanis nem azonos a mu nkabérrel. A nyugdíjas új társadalmi berendezkedésbe kényszerül nyugdíjazásával. Sok esetben hátrányos következményekre való berendezkedést jelent ez számára. Ehhez képest megfontolandó, sőt meg kell találni azt a jogi megoldást, amely nyugdíjazás mellett is lehetőséget ad a végkielégítés valamilyen mértékű összegének a megállapítására. Mi boldog nagyanyákat, nagyapákat szeretnénk magunk körül látni, testben és lélekben fiatal nyugdíjasokat. Ne fosszuk meg őket a nyugdíj melletti végkielégítés megfontolását ól, illetve esélyének megadásától! A törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt ezzel a véleményeltéréssel elfogadásra ajánlja a tisztelt Ház számára. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzász ólásra kért lehetőséget Fenyvessy Zoltán, a MIÉP képviselője. Megadom a szót. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én sem akarok elvi vitába bocsátkozni az előterjesztéssel, de azt nem tudom megállni, hogy ne emlé keztessek arra, hogy amikor az előző kormányzat idején egységesen 62 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, akkor ez az esélyegyenlőség vagy a diszkrimináció, a megkülönböztetés tilalma alacsonyabb szinten is megvalósítható lett volna, ha, mondjuk, a nőkét 60 év re emelik, hozzá a férfiakéhoz, és akkor mindjárt nem ennyi évvel kellett volna játszani, mint most, és nem lenne ennyi megkeseredett nyugdíjas, aki már alig várja, hogy nyugdíjba mehessen, és mégis tovább kell dolgoznia. Tudom, hogy ennek társadalombiztos ítási költségvonzata is van, de azért jelzem: nem igazán helyeseljük azt, hogy ilyen magasra emelték a nyugdíjkorhatárt. De ha már így történt, akkor egy észrevételem lenne a konkrét előterjesztéshez. Úgy érzem ugyanis, hogy nem teljes körű, nem teljesen t erjed ki arra a körre, amit talán meg kellett volna célozni. Konkrétan: a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos és tiszti, tiszthelyettesi állományának a szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályok módosítása kimaradt eb ből a csomagból, pedig ezeknél is közszolgálatban dolgoznak nők. Lehet, hogy egy olyan diszkrimináció lesz, hogy az államigazgatásban dolgozó nők belekerülnek a csomagba, a fegyveres és rendészeti szerveknél dolgozó, ugyancsak közszolgálatban dolgozó nők n em kerülnek bele, és akkor az lesz a probléma, miért teszünk különbséget az egyik közszolgálati és a másik közszolgálati jogviszonyban dolgozó nő között. Kérem az előterjesztőt, fontolja meg, nem kellenee kiterjeszteni az előterjesztés hatályát a rendésze ti, fegyveres testületekben szolgálatot teljesítő nőkre is. Szerintünk kellene. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Kristyánné Aknai Erzsébet, az MSZP képviselője. Megadom a szót. KRISTYÁNNÉ AKNAI ERZ SÉBET (MSZP) : Köszönöm a szót, és köszönöm képviselőtársaim támogató hozzászólásait. A gyönge pontokra szeretnék néhány szóban reagálni, hiszen a törvényjavaslat tartalmazza azt - egyébként a 62 év felettieknek most sem jár végkielégítés, illetve az iránya dó időszakban nyugdíjba menőknek sem jár