Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a napirendi pont előadója:
2160 végkielégítés , ez a módosító törvényjavaslat biztosítja azt, hogy akinek a 62. év betöltése előtt akarata ellenére megszüntetik a jogviszonyát, munkaviszonyát, annak kapnia kell végkielégítést. Fenyvessy képviselő társam véleményét meghallgattam. Hogy a 62 évre emelte az előző kormány, az egy nyugdíjreform része volt, és tulajdonképpen nem okozott örömet a vitákban, amikor erről szó volt, nekünk sem, de azt azért tudni kell, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásh oz ez is hozzátartozik, hiszen az európai országokban még ennél magasabb is a nyugdíjkorhatár. Ami a fegyveres testületeket és a rendvédelmi szerveket illeti, ők is a közszféra alkalmazottai, de ott más korkedvezményes nyugdíjlehetőségek vannak, amelyek jo bbak talán, mint amiket most mi itt a közszféra más területeire hoztunk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Megkérdezem az előterjesztőt, a kétperces után kíváne reagá lni az elhangzottakra külön. (Jelzésre:) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor. A polgári törvénykönyv módosí tásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Az önálló indítványt T/1154. számon kapták kézhez. Megadom a szót Csiha Judit képviselő asszonynak, a napirendi pont előadójának. DR. CSIHA JUDIT (MSZP) , a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat abból indul ki, hogy a kamat a kölcsönadott pénz haszná latáért járó szolgáltatási díj, amelynek mértéke a fő tartozás összegéhez és a használati idejéhez igazodik. Ebből indult és indul ki a Ptk. is, amikor a 232. § (2) bekezdése meghatározza a kamat felső mértékét, ami jelenleg 20 százalék. Ez a mérték 1989 e lőtt 5 százalék volt, és '98ban a törvény módosítása emelte ezt 20 százalékra, igazodva a pénzromlás, az infláció akkori magas mértékéhez, és ahhoz az előrejelzéshez, hogy ez a mérték tartósan magas is marad. Napjainkra azonban az infláció folyamatosan cs ökken, és ez a tendencia láthatóan folytatódni fog a kormány álláspontja szerint is. A betéti kamatmaximum ugyanakkor ma már 10 százalék körüli. Ezért indokolt a törvény módosítása úgy, hogy a törvényes kamat legfeljebb 12 százalék lehet, kivéve, ha jogsza bály másként nem rendelkezik. Ha ugyanis marad a jelenlegi szabályozás, az torz viszonyokat hoz létre, hiszen jobb befektetéssé válik a befektetések többségénél, a banki betét- és hitelkamatoknak a gazdasági helyzettel összhangban álló csökkentését hátrált atja, csökkenti a befektetési hajlandóságot, ezáltal a gazdasági növekedésre hátrányosan hat. Nem utolsósorban a vállalkozások jelentős része az adósságspirálból képtelen kitörni. Azzal tehát, hogy az általános ügyleti kamatplafon több mint kétszerese a pé nzromlás mértékének, a törvény nem képes a rendeltetésének megfelelő szerepet betölteni. A javaslat ezért az általános ügyleti kamatot 12 százalékban, a késedelmi kamatot 16 százalékban maximálja, megteremtve az összhangot a gazdaság állapotával. Tisztelt Képviselőtársaim! Mit jelent a javaslat a gyakorlatban? Egy olyan zsinórmértéket állapít meg, amely bíróság előtt érvényesíthető. Kinek lesz ez jó? Talán az előbb felsorolt indokokból is
