Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A Szamos és a Tisza folyók cianid- és nehézfémszennyezése következtében létrejött ökológiai katasztrófa következményeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2122 Vitatkoznék azzal, mint ahogyan itt az előbb elhangzott, az eredeti állapot helyreállítása. De melyik állapotot állítsuk helyre? A száz évvel ezelőttit? A kétszáz évvel ezelőttit? Az ötszáz évvel ezelőttit - vagy a január 29ei á llapotot? A 3. pont nagy vitát váltott ki: a katasztrófa sújtotta területté való nyilvánítás. Ezzel jómagam sem értek egyet; ez bizony, ha szükséges lett volna, akkor akkor kellett volna, ez most már mindenképpen elkésett - ez több kárt okozna az országnak , mint hasznot hozna. (17.30) A 4. pont a nemzetközi szerződések felülvizsgálata. Az előző kormány 1996ban kötött egy alapszerződést, aminek ugyan van egy fél mondata, hogy ezen nemzetközi szerződéseket meg kell kötni, kérdem én: 1996 óta négy é v telt el, két kormány volt ezalatt a négy év alatt - miért nem kötötték meg eme ragyogónak kikiáltott alapszerződés alapján ezen kétoldalú egyezményeket? Remélem, hogy a múlt héten, vagy két héttel ezelőtt a négy miniszter találkozója ebben bizonyos előre lépést tud majd nyújtani. A természeti katasztrófák megelőzési programja, ami a 6. pontban szerepel: nemcsak megelőzni, megakadályozni is kell. Ennek nyilván fontos eszköze lehet a mérő, a megfigyelőjelző rendszer. Azt hiszem, ilyen jelzőrendszerek működ nek ebben az országban, inkább a hatékonyságukat kellene megvizsgálni, hogy ezek milyen hatékonyan és milyen jól tudnak működni. A 7. pont a pénzügyi kérdéseket érinti. Természetesen a környezeti katasztrófa elhárítására mindenképpen pénzforrásokat kell a kormánynak biztosítania, csak a pénzforrásokat megfelelő módon kell elosztani. Nehogy az történjen, ami már számtalan esetben történt, hogy felfújunk valamilyen ügyet, rengeteg pénzforrást oda összpontosítunk, aztán ittott, kézenközön eltűnik ez a renget eg pénz, és csak a töredéke fordítódik a tényleges környezeti katasztrófa elhárítására. A 8. pontban van egy kitétel, hogy a kormány évente számoljon be. Ez rendben is van, de meddig? Mindenképpen meg kellene határozni azt az időpontot, hogy egyszer, kétsz er vagy háromszor, mert azt hiszem, a felső korlát meg nem határozása azt is eredményezheti, hogy akár 50 éven keresztül minden évben beszámoljon a parlamentnek a megtett intézkedésekről. A 9. pont szintén vitatott pontja volt. (Az elnök a csengő megkocogt atásával jelzi az időkeret lejártát.) . Én sem értek egyet azzal, hogy február 1je - rögtön befejezem, elnök asszony - a Tisza temetése legyen, vagy a Tisza emléknapja legyen. Sokkal inkább az optimizmusba kell vetnünk a hitünket. Köszönöm szépen a figyelm et. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Orosz Sándor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszo ny. Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces gomb megnyomására Kiss Andor képviselőtársam egy, a tárgyhoz abszolút nem illő megjegyzése késztetett. Őszintén szólva, azt gondolom, Trianon felemlegetése az adott ügy kapcsán bizonyára értelemmel bír. Annyi azon ban biztos, hogy a Trianon előtti időkből származó folyószabályozás volt az első olyan környezeti katasztrófa a Tiszán, amelyhez körülbelül hasonlatos a mostani. A másik: azzal teljesen egyetértek, hogy óriási problémát okoz, több egyéb probléma mellett, a trianoni döntés abból a szempontból is, hogy a Tisza vízgyűjtőjének kisebbik területe tartozik Magyarországhoz. Azt gondolom azonban, hogy nem az egész tartozott ide korábban sem. Kétségtelen tény, hogy ilyen körülmények között jóval nehezebb egy adott és ilyen helyzetben lévő állam, mint a Magyar Köztársaság esetében a vizei tisztán tartása. Éppen ezért a határok elhelyezkedésétől függetlenül fontos, hogy a szennyezőforrások megszüntetésére, minden lehetséges nemzetközi erőforrás megmozdítására a magyar k ormány
