Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
2089 Úgy tartjuk természetesnek, hogy nem kell külön szabályozni a törvényjavaslatban, hogy a kezelés költségeinek egyidejű megfizetésével történik az átadás, mert véleményünk szerint ez természetes, az átvevő enélkül nem fogja átvenni a hulladékot. Tehát ezt mi túlszabályozásnak tekintjük a jogszabályban, ezért ennek elhagyását javasoljuk. Köszönöm szépen. (15.00) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni ehhez a vitaszakaszhoz. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a harmadik vitaszakaszt az ajánlás 141237. pontjai és a 308. pont alapján. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. Lotz Károly képviselő úrnak adom meg a szót. DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először egy olyan pontról szeretnék beszélni, amit örömömre a bizottság és az előterjesztő is támogat. Csak megjegyzem, h ogy túlzónak éreztem a hulladékok elkülönített gyűjtését a termelő vagy a birtokos elemi kötelezettségének tekinteni. Egyszerűen az ésszerű hulladékgazdálkodást, a társadalmi érdekek érvényesülését elősegítő műszakigazdasági, szervezési szempontból megold ható, ezért előírt feladatról van szó. Szeretném képviselőtársaimat biztatni ugyancsak ennek az elfogadására. Ugyanakkor szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy szükségesnek tartom ebben a fejezetben is a pontos és szakszerű megfogalmazást, a helyes foga lomhasználatra koncentrálni néhány kérdésben. A szállítót nyilván csak a szállítási folyamat során keletkező szennyeződések eltakarítására szabad kötelezni, nem egyebekre. Ezzel kapcsolatban a 150. ajánlási pontot ajánlom szíves figyelmükbe. A hulladékszál lítás üzletszerű és rendszeres jellege viszont a gyakorlatban megbízhatóan alig definiálható. Mert a gyakorlatban ki lesz az a - hogy úgy mondjam - túl becsületes gazdálkodó, aki önként és dalolva bejelenti, hogy rendszeresen szállít hulladékot. Enélkül ug yanis nem kell a környezetvédelmi hatóság engedélyét megszerezni. Ez tehát egy régi tapasztalat, hogy nem fogják ebben az esetben bejelenteni. Környezetvédelmi szempontból tehát az a megnyugtató, ha az illetékes hatóságoknak a gazdasági szervek által végze tt valamennyi hulladékszállításról tudomásuk van, és ezt az előzetes jóváhagyással is biztosítják. Ezzel kapcsolatban a 153. számú ajánlási pontra szeretném szíves figyelmüket felhívni. A biológiailag lebomló szerves anyagok nem minden átalakítása tekinthe tő komposztálásnak és a keletkező termék komposztnak. Ezt a hulladékhasznosítással foglalkozó 18. §ban is célszerű szakszerűen kifejteni - ezt a 158. pontban tettem meg , illetve szükséges elkülöníteni. Örülök, hogy ezt a bizottságok és az előterjesztő i s támogatja. Ugyancsak kérem a képviselőtársak támogatását. Általában jogos igény a már üzemelő hulladéklerakónál is a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat előírása. Ahol azonban már korábban készült környezetvédelmi hatástanulmány, ott ezt felesleg esnek és indokolatlannak érzem, mint ahogy ezt a 163. számú pontban megfogalmaztam. A hulladéklerakás feltételeit jogszabály határozza meg. Ezért, továbbá mert az előkezelés fogalma egyébként is rendkívül tágan értelmezhető - lásd a 3. § p) pontját , a 19 . § (6) bekezdésének első mondata, vagyis a hulladéklerakóból való ártalmatlanítás előfeltételeként az előkezelés előírása megítélésem szerint felesleges. Ez csupán látszatkövetelmény, önmagában érdemi szabályozást, korlátozást nem jelent. Az erre alkalmas helyesbítést fogalmaztam meg a 173. számú ajánlásban, amit ismételten ajánlok szíves figyelmükbe. Az előbbiekben javasolt elhagyásokkal szemben viszont a 21. § (1) bekezdését célszerű kiegészíteni azzal, hogy az önkormányzat a hulladékkezelési közszolgált atást pályázat alapján kiválasztott szervezettel hozza létre, illetve tartja fenn. Az ezt célzó 185. pont révén biztosítható az
