Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
2088 szelektív hulladékgyűjtés fogalmát meghatározzuk, mint ahogy azt a patkó két oldalán mindannyian igényeltük. A 94. pontban: ártalmatlanításra azok a hulladékok kerülhetnek, amelyek hasznosításra nem alkalmasak - mondom én, mert a törvényben eredetileg úgy szerepelne szintén ez a hosszú felsorolás, hogy a felh asználásra még nem adottak a műszaki, illetve a gazdasági lehetőségek, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Lehet, hogy az ártalmatlanítási költségek viszonylag aránytalanul magasak, de még egyszer szeretném mondani, hogy ha nem ártalmatlanítunk, hanem csak elhelyezünk, és abból egy környezeti katasztrófa következik be, annak a felszámolása, megszüntetése és a helyreállítás sokkal, de sokkal többe kerül, nagyságrendekkel többe kerül. Ez megint csak n em gazdaságossági számítás. Ezért írtam én azt, hogy ártalmatlanításra csak az kerülhet, amely hasznosításra nem alkalmas. A 112. pontról nem kell szólnom, mert ez az egyetlen pont, amelyet önök támogattak. A 118. pontban szeretném, ha a gyártó és a hullad ékkezelő szerződésben állapítanák meg a használt termék vagy hulladék gyűjtésének módját és feltételeit. Törvény vagy kormányrendelet ilyen szerződés megkötését kötelezően előírhatja. Én azt mondom, hogy írja elő. Ez a szerződés legyen kötelező, mert azt g ondolom, hogy ez így fair, és nyomon követhető. A másik - szándékosan nem jeleztem kétpercest, mert így talán jobban belefér az időbe - Hegyi Gyula képviselőtársunk módosító javaslata. Teljes mértékben egyetértek azzal, amit ő itt leírt. Nem hiszem egyébké nt - és amiért nem szavazta meg valószínűleg a környezetvédelmi bizottság , hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben kellene megtiltani e termékek használatát. Nem szabad! Tiltsuk meg, ne lehessen e termékeket használni, de ez a törvény nem erről sz ól. Ez arról szól, hogy ezt a hulladékot, anyagot, amit egyébként ők így forgalmaznak, hasznosítani kell, ártalmatlanítani kell, vissza kell gyűjteni. Tehát ne szennyezze a környezetet, mert ilyen alapon egyébként az összes többi anyagot - például a vizesü veget, amely nem visszaváltható - ugyanezen kategóriába tenném. Tehát egyetértek vele, más törvényben kell szabályozni. Ebben azt kell szabályozni, hogy ne kerülhessen ki, ne dobálhassák el, ne szennyezhesse a környezetet. Az elvvel maximálisan egyetértek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Kovács Tibor úrnak, az MSZP képviselőjének. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A 107. és a 133. pontokban benyújtott módosító indítványaimhoz s zeretnék még néhány szó indoklást fűzni azért, mert a bizottsági ülésen a kormány képviselője a javaslatunkat nem támogatta. A 8. §ban a gyártóra vonatkozó kötelezettségekről rendelkezik a jogszabály. Az (5) bekezdést nem tartjuk teljesen elfogadhatónak é s egyértelműnek, ezért javasoltuk, hogy miután a gyártó tevékenységéből származó hulladékokról, illetve az általa visszavett hulladékokról beszélünk, akkor szükségtelen újra a birtokosról beszélni. Ezért... (Rövid szünetet tart. - Közbeszólások: Személyes szükséglet! - Ökológiai!) Tehát tudom folytatni, mert már jelen van a kormány képviselője. A hulladékra vonatkozó kötelezettségekről kellene itt beszélni, tehát javaslom a kormány képviselőinek, hogy fontolják meg ezt, mert az a véleményünk, hogy ahogy így , az eredeti szabály szerint megfogalmazódott a jogszabály, úgy nem teljesen egyértelmű. A 133. pontban az általam is már említett hulladék termelője tér vissza. Úgy gondolom, és a képviselőtársaimmal úgy gondoljuk, hogy a termék előállítója, illetve a fog yasztó definíció sokkal alkalmasabb e pont meghatározására, mint az, ami a törvényjavaslatban eredetileg megfogalmazódott.
