Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2047 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szőlőtermesztésről és borgazdál kodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Az előterjesztést T/2427. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2427/14. számokon kapták kézhez. Tiszt elt Országgyűlés! Megadom a szót Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint 20 perces időkeretben. Tessék, miniszter úr! DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési minisz ter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő törvényjavaslat két, a szabályozás tárgyát tekintve szorosan összefüggő törvény, a bortörvény és a hegyközségi törvény módosítását tartalmazza. A s zőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény 1998. január 1jei hatálybalépését követően immár másodízben kerül módosításra. Ennek oka azonban nem a hibák, hiányosságok folyamatos korrigálása, hiszen a törvényt 1997ben szinte egy hangú határozattal, a szakmai szervezetek egyetértésével fogadta el az Országgyűlés. (11.20) A tavaly májusi módosításra az Európai Unió és Magyarország közötti, 1993ban kötött borkereskedelmi megállapodás megújítása érdekében volt szükség. A mostani módo sítást elsődlegesen az egyes településeknek a borvidéki, bortermőhelyi besorolásra vonatkozó igénye indokolta. A módosítással 32 település borvidéki, 11 település pedig bortermőhelyi besorolást nyert. A bizottsági vitákban néhányan megkérdőjelezték, hogy s zükség vane a települési lista bővítésére, valóban megalapozottake a besorolási igények, nem csupán presztízsokokból próbálnake az egyes települések borvidéki rangot elérni. Erre a válasz az, hogy mindegyik település megfelel a jogszabályban meghatározo tt feltételeknek, azaz településenként a borvidéki besorolásra előírt termőhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7 százalékkal részesedik a mezőgazdaságilag művelt területből. A szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítését, módosítását a Földművelésüg yi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének termőhelyvizsgálata előzte meg. Emellett mindegyik település rendelkezik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának egyetértő nyilatkozataival. Magyarországnak érdeke, hogy az európai un iós csatlakozáskor minél nagyobb szőlőterülettel rendelkezzék, hiszen ez az alapja az európai uniós országokba exportálható bor mennyiségével kapcsolatos igényünknek, ami a csatlakozást követő évekig nem lesz emelhető. Ezért a kormány eddig is támogatta, é s a jövőben is támogatni fogja a megalapozott kérelmeket, ösztönzi a telepítéseket, és amennyiben újabb települések teljesítik a feltételeket, kész ismételt törvénymódosítással számukra borvidéki, bortermőhelyi besorolást adni. Miután - az előbb említettek ből kitűnően - a kormányzat mindenképpen támogatni kívánja a szőlőtelepítéssel kapcsolatos törekvéseket, néhány mondattal hadd utaljak arra, miként áll ez összhangban a 6/2000. számú FVMrendelettel, tehát ténylegesen megfelele a valóságnak a Földművelésü gyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak az az állítása, hogy ezek az igények komplex módon kerültek összehangolásra. Emlékeztetném igen tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a szőlőtelepítés vonatkozásában most első ízben került sor a földalapú támogatás ilyen irányú kiterjesztésére, tehát most a szőlőművelők is megkapják a hektáronkénti 8 ezer forint földalapú támogatást. A telepítési költségeket illetően pedig arra emlékeztetem igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy a tárca a bekerülési költség 50 százal ékát magára vállalta, a maradvány 50 százalékra pedig állami hitelgaranciával kölcsönt szerez, és erre a kölcsönre kamattámogatást ad. Tehát tulajdonképpen - kissé vulgarizálva a mondandómat - azt is mondhatnám, hogy a szőlőtelepítéseknek szinte a teljes k öltségét magára vállalta az FVM, illetőleg állami hitelgaranciával alátámasztva biztosította. De ha törzstelepítésről van szó, akkor a vissza nem térítendő állami támogatás mértéke elérheti a 60 százalékot; ha emellett olyan környezetkímélő
