Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2048 kemikáliákat és a talajjavítást szolgáló egyéb környezetkímélő anyagokat használnak fel, amelyek a környezetvédelemről szóló rendelkezésekkel vannak összhangban, akkor még további 5 százalék, ekként tehát már összesen 65 százalék vissza nem térítendő állami támogatásban részesülhetnek. Nagyon fontos emellett megemlítenem, hogy a szőlőtelepítő gazdákra meg természetesen a szőlősgazdákra is vonatkozik az a hektáronkénti 15 ezer forintos támogatás, amelyről mostanában eleget lehet hallani a MOSZ elégedetlenkedő nyilatkozatai t illetően. Úgy gondolom, a szőlőtelepítés olyan nagy jelentőségű országszerte, hogy semmilyen demonstrációs fenyegetésre sem szabad a szőlőtelepítőknél a minőségi termelést elősegítő 15 ezer forint/hektáros, államilag garantált középlejáratú hitel biztosí tásának a lehetőségétől elvonni a gazdákat. Ismert, hogy emellett milyen egyéb lehetőségek vannak az épületek állami támogatásának megszerzésére és általában a borkultúra valódi megteremtésével kapcsolatos törekvésekre. Szeretném tehát igen tisztelt képvis előtársaim és az egész ország figyelmét is felhívni arra, hogy éppen az országos érdekeket szem előtt tartva az, FVM olyan telepítési támogatási rendszert alakított ki, amely az én megítélésem szerint ma páratlan, nemcsak Európában nem található ilyen komp lex támogatási rendszer, hanem, úgy gondolom, a tengereken, óceánokon túl sem található ilyen támogatási rendszer. Ezt mindenképpen szükségesnek tartottam elmondani az ország tájékoztatása céljából. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Elnök Úr! A bort örvény módosítása szolgálja az európai uniós csatlakozás feltételeinek megteremtését is. Ez a kijelentés szintén vitákat váltott ki a bizottsági üléseken. Elhangzott, hogy a kormány az európai uniós csatlakozás jelszavával adja el újra és újra a törvénymód osítását, ahelyett, hogy egyszer s mindenkorra minden vonatkozásában eurokonform jogszabályt alkotna. Természetesen, ha tudnánk olyan törvényt alkotni, amely egyszer s mindenkorra az európai uniós konformitást jelentené, akkor ilyen törvényt alkotnánk, de a jogharmonizáció nem egyetlen lépésből áll, hiszen az Európai Unió joganyaga is folyamatosan változik, és a csatlakozni szándékozó országoknak ezzel a változással lépést kell tudniuk tartani. Az Európai Unióban 1999 májusában fogadták el a 2000. augusztus 1jén hatályba lépő új borpiaci rendtartást, amelynek szabályait a jelen módosítás előterjesztése kapcsán figyelembe vettük. A módosítások egy részénél a törvényjavaslat a hatályos európai uniós szabályok szó szerinti fordítását vette át - azt hiszem, enn él eurokonformabb megoldást nem alkalmazhattunk volna. Ilyen többek között a szőlőfajták megnevezése, a fajtacsoportok meghatározása, az ízesített bor, az ízesített bor alapú ital előállításának szabályai. Az új borpiaci rendtartás másik részét a készülő b orkönyvben, rendeleti szinten vesszük át. Nem ígérhetem tehát igen tisztelt képviselőtársaimnak azt, hogy a bortörvényt az elkövetkezendő években már nem kell módosítani, ha ugyanis az Európai Unió borra vonatkozó joganyaga ismét változna, és ez a változás a magyar jogrendben törvényi szintű szabályozást igényelne, abban az esetben a kormánynak természetszerűleg kötelessége lenne megtenni az újabb módosítások előterjesztésével kapcsolatos előkészületeket. (11.30) A hegyközségi törvény módosítása kevesebb he lyen indokolt. A hegyközségek mint független köztestületek, önszabályozásuk kialakításával alkalmazkodni tudnak a változó körülményekhez. A hegyközségi rendszerre az állami hatóságoknak továbbra is támaszkodniuk kell a bortörvény és a jövedéki törvény végr ehajtásának ellenőrzése során. A módosítás a hegybírók hatósági feladatainak egyértelmű meghatározását szolgálja. A jövőben a választmány helyett a hegybíró jár el a névjegyzékbe való felvétellel, illetve a törléssel kapcsolatos ügyekben, ami zökkenőmentes ebb ügyintézést tesz lehetővé. Emellett a törvénymódosítás a hegyközségeknek kvázi szakhatósági jogkört ad az erdőtelepítés, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, kérem a tisztelt Házat, hogy a kifejtett ind okok alapján támogassák a beterjesztett törvénymódosító javaslatainkat.
