Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
1972 (0.20) Az e körbe es ő személyes adatok megismerhetőségére nem csupán az állami és politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a működésükbe vetett bizalom megalapozásához is. Az Alkotmánybíróság megállapította , hogy a jogállamban közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevő személyek - köztük azok, akik a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítják - arra vonatkozó adatai, hogy korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, v agy olyan szerv tagjai voltak, amelyek korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, az alkotmány 61. §a szerint közérdekű adatok. Az alkotmány szövege szerint ugyanis a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilván ításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A korábbi politikai tevékenység azon személyekkel kapcsolatosan közérdekű adat, akiknek jelenlegi tevékenysége is befolyásolja a politikai közvéleményt, vagy azáltal, hogy köz hatalmat gyakorol, politikai közszereplést vállal, vagy azáltal, hogy a közvéleményformálás közvetítőit, médiumait működteti, és ezáltal közvetlenül képes a politikai közvélemény alakítására. Az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően az 1996. évi LXVI I. törvény módosítása azt a megoldást választotta, hogy drasztikusan lecsökkentette az átvilágítandók számát, mintegy 10 százalékra. Eszerint arra terjed ki az átvilágítás, aki az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett, illetve az Országgyűlés által megválasztott személy. Ez a módosítás az akkor kormányon lévő szocialisták érdekét szolgálta, a kisebbik koalíciós pártot azonban megosztotta. Az SZDSZ egy része nem támogatta a szűkítést, a módosítás végül is elfogadásra került. A s zemélyi kör és a törvény célja ezzel teljesen megváltozott. A közmegítélésben kialakult az a kép, hogy csak a besúgókra vonatkozik a törvény, ezért került a köztudatba ügynöktörvényként. Az eredeti törvény elfogadásakor azonban kiegészült a jelentések olva sóival is az érintettek köre, amelyet így indokolt akkor a Fidesz vezérszónoka: "Ha szankciókkal sújtjuk a piti besúgókat, tegyük ezt meg mindenkivel, aki e dicsőséges hierarchiában a piti besúgók fölött áll; mindenkivel, aki parancsokat osztogatott, aki m ég e rendszer működésének utolsó napjaiban is e piti besúgók által készített jelentéseket olvasgatta." Juvenalis egy klasszikussá vált mondásában így fogalmazta meg röviden és örökérvényűen: "Minden bűn annál nagyobb vétek, minél magasabban áll a vétkező." Fontos tehát, hogy nemcsak a jelentést írók, hanem a jelentést olvasók is megnevezésre kerüljenek, akik a demokratikus választások során is mandátumot szereztek ismertségük révén, hiszen tudjuk, hogy egy ismertté vált név önmagában milyen jelentős lehet a szavazólapon. Ezen kitétel az MSZP vezető politikusait érintette, akiket az átvilágító bizottság felszólított a lemondásra, erre azonban egyikük sem volt hajlandó. Az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint a jogállam nélkülözhetetlen, intézményes része a demokratikus közvélemény, amelynek kialakulási lehetőségét és fenntartását az államnak alkotmányos kötelessége biztosítani. Egyesek véleménye szerint a közvéleményt nem foglalkoztatta ez a kérdés. Ez nem felel meg a valóságnak. Ezen erkölcsi elvárás megfo galmazásának közvetítésében volt a hiba. Szükséges tehát a közvélemény alakítását nagyban befolyásoló sajtó képviselőinek átvilágítása, és itt egyértelműsíteni kell, hogy nem sérül, hanem ezzel megteremtődik a sajtószabadság. Az Alkotmánybíróság 60/94. (XI I. 24.) számú határozatának megfelelően törvényjavaslatunk csakis a politikai közvéleményt feladatszerűen formálókra vonatkozik. A hivatkozott alkotmánybírósági határozatnak megfelelően a műsorszolgáltatás fogalmát a szabályozás elemévé teszi, másrészt az új 2. § (4) bekezdésben két fogalmi meghatározással megteremti az e körben ellenőrizendő személyek és csoportok egységes ismérveit. Az átvilágítás sorrendiségének megfelelő pontokba szedésénél figyelembevételre került, hogy a modern államban a politikai kö zvélemény alakítására az elektronikus és az írott médiák a
