Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAI ANNAMÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1948 A jelen javaslat kizárólagos célja a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítása, az európai uniós követelményekkel történő összhangba á llítása. Mely rendelkezések nem illenek az európai irányelvekhez? Erre megtalálhatjuk a választ az európai uniós bizottság éves jelentéseiben. Az Unió 1998ban készült országjelentése üdvözölte, hogy Magyarország elfogadta a határon túli televíziózásról sz óló nemzetközi egyezményt, ugyanakkor jelezte, hogy végrehajtására, különösen a műholdas műsorszórás vonatkozásában erőfeszítéseket kell tennünk. Figyelmeztetett egy már kiadott távközlési engedély és az egyezmény rendelkezései közti összhang megteremtésér e is. Az 1999. évi országjelentés audiovizuális szektorra vonatkozó fejezete megállapítja, hogy a magyar törvények jórészt harmonizáltak a közösségi joganyaggal, ám az előző időszakban nem történt jelentős előbbre lépés a területen. Magyarországnak meg kel l határozni a műsorszolgáltató szervek státusát és az európai művek átvételét, valamint a műholdas műsorszolgáltatás monitoringrendszerét. A törvényjavaslat egyrészt az elmúlt két év jelentéseiben rögzített hiányosságokat törekszik korrigálni, azaz a média törvényben szabályozza a műsorszétosztást, meghatározza a műsorszerkezeti követelményeket, bevezeti az európai mű fogalmát. Másrészt az egyeztető tárgyalásokon felmerült szempontok alapján további lényeges változtatásokat kezdeményez, így szigorítja a kisk orúak védelmét szolgáló rendelkezéseket, módosítja a reklámra vonatkozó előírásokat, szabályozza a mozifilmek bemutatásának szerzői jogosultsággal kapcsolatos időszakát, megállapítja a kizárólagos közvetítési jogok határait, körét, feloldja a törvényben re jlő állampolgársági alapon történő diszkriminációt, és kiküszöböl számos fogalmi ellentmondást, új fogalmakat vezet be. (22.20) Tisztelt Ház! Az alább felsorolt legfontosabb változtatandó rendelkezésből négy témakört emelnék ki hangsúlyosan. Miért szüksége s szabályozni a műsorszétosztást? Magyarországon e fogalom nem szerepel a médiatörvényben. A magyar jog szerint távközlési tevékenységnek minősül, azaz a médiafelügyelet sem tudja ellenőrizni. Így adódhatott elő, hogy egy meglévő kiskapun átsurranva az elő ző kormány idején engedélyt kaphatott egy külföldi szolgáltató arra, hogy az európai normákat figyelmen kívül hagyó műsorát területünkről juttassa műholdra és onnét szerte tovább. E jelentéktelennek tűnő lépés azt eredményezte, hogy hazánkat 1996tól kizár ták a MédiaII. nemzetközi filmes programból, amelynek következtében a hazai filmesek kiszakadtak az európai filmgyártás vérkeringéséből, és elestünk több száz millió forint támogatástól. Míg a műsorszétosztást nem szabályozzuk, szankcionáljuk, esélyünk si ncs, hogy a következő európai, úgynevezett Médiaplusz programba bekapcsolódjunk. Tisztelt Képviselőtársak! Miért kell bevezetni az európai mű fogalmát? A legjelentősebb tartalmi eltérés a hatályos médiatörvény és az európai uniós irányelvek között műsorsz erkezeti előírásokban áll fenn. A magyar jog más követelményeket támaszt az országos és körzeti műsorszolgáltatókkal szemben, kizárólag a közszolgálati televíziókat kötelezi arra, hogy évi műsoridejének legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokbó l szerkessze meg, ugyanakkor ezen belül kiemelten előnyben részesíti a magyar műsorokat. Az irányelvek alapján a törvényjavaslat bevezeti az 50 százalék feletti kvótát a kereskedelmi szolgáltatókra is, pontosan meghatározza az európai mű fogalmát, és egysé gesíti a műsoridőn belül biztosítandó arányok számítási alapját, azaz, mit kell a teljes műsoridő megállapítása során figyelmen kívül hagyni. Az Európai Unió rendkívül szigorúan veszi a műsorszerkezeti követelmények betartását. Két éve jelentést kér saját tagállamaitól is, amelyben igazolniuk kell, hogy miért nem tudták - ha nem tudták - betartani az előírásokat, gyakorlati vagy jogi nehézségek akadályozták meg benne. Jelen törvényjavaslat a műsorszerkezeti követelményeket és az európai mű fogalmát kettős m egfontolásból csak a csatlakozás időpontjától vezeti be. Egyrészt az európai mű meghatározásánál az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat, így például a letelepedés, finanszírozás léte irányadó, másrészt Magyarország elfogadta az OECD folyó műveleti liberalizác iós kódexét, és eszerint a kereskedelmi
