Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAI ANNAMÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1949 televíziózás terén nem érvényesíthet olyan korlátozásokat, ilyen a nemzeti vagy európai kvóta, amelyek ezen filmek kivitelét, behozatalát, forgalmát korlátozzák. A hatályba léptetés e módja feloldja az európai iránye lvek és az OECD vállalásai közötti ellentmondást, ugyanakkor összhangban van a kormány azon álláspontjával, miszerint a csatlakozási tárgyalások során a kultúra és audiovizuális politika fejezettel kapcsolatban nem jelentett be derogációs igényt, nem kért átmeneti könnyítést. Az Unióba belépő országnak ugyanis alapvetően arról kell nyilatkoznia, hogy tudjae vállalni a csatlakozás után a közösségi jogból eredő kötelezettségeit. Harmadszor, szigorítani kell a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket. A ma gyar alkotmány az állam aktív magatartását, fellépését feltételezi, követeli meg a gyermekek jogai védelme érdekében. Jelen médiatörvény hatékonysága e téren erősen megkérdőjelezhető. Az Európai Unió irányelvei szigorú rendelkezéseket írnak elő. A műsorszo lgáltatók egyáltalán nem tehetnek közzé olyan műsorszámokat, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztetik, különösen, ha pornográf tartalmúak, vagy öncélú, indokolatlan erőszakot árasztanak. Az olyan műsorok, amelyek valószínűsíthetően veszélyeztetik a gyermekeket, meghatározott korlátozással terjeszthetők. Ilyen többek között a szülői felügyelet ajánlása, a késői időpontban történő bemutatás, akusztikai és optikai figyelmeztető jelek alkalmazása. Az irányelvek értelm ében a törvénytervezet összefüggően szabályozza a kiskorúak védelmét. Öt kategóriába sorolja a műsorszámokat, meghatározza azok ismérveit és a közzététel feltételeit. Határozottan rendelkezik arról is, milyen tartalmú műsorszámot tilos bemutatni. Negyedsze r, hogyan változnak a reklámozás szabályai. A médiatörvény reklámra vonatkozó rendelkezései az európai szabályozással összevetve hiányosak, másrészt a hazai szabályozással sem állnak teljesen összhangban. Az európai irányelveknek megfelelően a törvényterve zet meghatározza a reklámozásra vonatkozó alapelveket, azaz a reklámoknak többek között valósnak, tisztességesnek kell lenniük, nem sérthetnek vallási, politikai meggyőződést. A törvény védi a kiskorúakat a reklámozásban is. Szabályozza a műsoridőn belüli időtartamát, azaz, hogy hány percet lehet óránként reklámra fordítani. Tartalmazza a műsorszámok reklámmal való megszakíthatóságát. Egyes termékekre, így az alkoholra, gyógyszerre, dohányra, külön rendelkezéseket, esetenként tiltást alkalmaz. Meghatározza, pontosítja a reklám, a klasszikus reklám, a támogatás, a televíziós vásárlás fogalmakat. A médiatörvényt módosító javaslatok a reklámtevékenységnek az európai szabályozás által érintett területei közül csak azokat célozzák, amelyek kifejezetten a televízi óképernyőhöz mint megkülönböztetett reklámhordozóhoz kapcsolódnak. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A törvénytervezet a hatályos médiatörvény alapstruktúráját nem változtatja meg, kényes médiapolitikai szempontokat nem érint, azonban külpolitikai v onatkozásban, a csatlakozási tárgyalások elősegítésében lényeges lépéseket tesz előre. Bízunk benne, hogy az audiovizuális politika területe nem válik olyan témává, amely a csatlakozás folyamatát késleltetné, akadályozná. Magyarországon valamennyi meghatár ozó, mértékadó politikai tényező osztja azon értékeket, amelyekre a közös európai audiovizuális politika épül. Nem szabad alábecsülni a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosításának politikai jelentőségét. Magyarország el kötelezettségét megkérdőjelezi, ha nem tartja meg a korábbi kormányok által megkezdett és a polgári kormány által folytatott tárgyalási menetrendet. A Fidesz vezette kormány teljesítette ígéreteit. Most a parlamenten, különösen a parlament ellenzékén a sor , hiszen az Országgyűlés kétharmadának igen szavazata szükséges a médiatörvény módosításához. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Létezik kormányzati és létezik ellenzéki felelősség egyaránt. Meggyőződésünk, hogy jelen törvény azon horderejű javaslato k sorába tartozik, amely e felelősséget feléleszti a bizonytalankodókban, kétkedőkben is. Bizakodásomra okot ad az a tény, hogy a bizottságokban nem merült fel a tervezettel szemben szakmai ellenérv. Az európai integrációs bizottságban, mint hallhattuk, el lenszavazat nélkül voksoltak a javaslat mellett.
