Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VERES JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1927 Ké tperces hozzászólásra megadom a szót Veres János úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Megint csak a káosz egy másik értelmezése - hogy ez is elhangozhasson , nevezetesen a mi javaslataink, amelyek már mint bizo ttsági kisebbségi vélemények itt elhangzottak ma a teremben, éppen azt szolgálták, hogy a jelenleg működő rendszerek, amelyek a magyar nemzetgazdaságtól, a magyar vállalkozóktól meghatározott milliárd forint nagyságú befektetést igényeltek az eddigiekben, ne kerüljenek kidobásra az ablakon, hanem kerüljenek beépítésre ebbe a bizonyos átalakításba. Úgy gondoljuk, hogy a kormány jelenlegi javaslata erre nézve semmilyen garanciát nem tartalmaz. Nem tartalmaz garanciát arra, hogy zökkenőmentes lesz az átmenet, amit Herényi úr az imént hiányolt, illetve igényelt, és nem tartalmaz arra nézve semmifajta garanciát, hogy az a bizonyos Szabó polgármester úr által említett leterheltségű és sorszámosztással járó jelenlegi okmányirodás gyakorlat majdan ne terhelje a váll alkozókat. Mert azt azért senki nem tudja mondani e Házban és senki nem tud olyan példát mutatni nekem az országból, hogy a működő kamarai rendszernél, annál a bizonyos egyablakos rendszernél 2000ben vagy 1999ben sorszámosztásos gyakorlatot kellett volna bevezetni, mert ne lett volna képes kezelni a rendszer a maga személyi, tárgyi, egyéb feltételeiben a hozzá fordulókat, miközben a birtokunkban van egy anyag, amely azt mondja, hogy nagyjából 150 ezer ilyenfajta ügy volt, amellyel ezeknek az ügyfélszolgál ati irodáknak meg kellett birkózniuk vagy amelyeket meg kellett oldaniuk. Tehát mi pontosan azt mondjuk, hogy a jelenlegi beterjesztett javaslat több szempontból átgondolatlan, és figyelembe kellene venni ezt az egyébként az országban meglévő, jól működő, kialakult rendszert, amelyik természetesen annál rosszabbul működik majd, minél később fog megszületni az a döntés, amit most hiányolunk ennek a figyelembevételére. Ebbe az irányba próbáljuk vinni a vitát. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : H ozzászólásra következik Fenyvessy Zoltán úr, a MIÉP képviselője. Megadom a szót. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor az Országgyűlés tavaly megalkotta a gazdasági kamarákról szóló '99. évi CXXI. számú törvényt, akkor gyökeresen megv áltoztatta a gazdasági kamarák jogállását, hiszen általánosságban megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és úgy döntött, hogy a kamarák a jövőben ne lássanak el közigazgatási feladatot. E törvény megalkotásakor a MIÉP képviselőcsoportja tisztában volt a zzal a követelménnyel, hogy ezek a nagy jelentőségű változások megkövetelik jogrendszerünk harmonizálását az új kamarai koncepcióhoz igazítottan. Mivel ez a törvénytervezet technikai jellegű, ezért annak tartalma függetleníthető lenne a különböző pártok ál tal képviselt politikai irányzatok ízlésvilágától. Azonban hogy mégsem független a politikától, arra itt néhány felszólalás már figyelmeztetett. Én feljegyeztem magamnak Göndör István legelső felszólalásából azt a részt, hogy a vállalkozók saját befizetése ikből hozták létre az infrastruktúrájukat. Kérem szépen, ne tessék elfelejteni azt, hogy a vállalkozók kényszerbefizetéseiből hozták létre ezt az infrastruktúrát, amit a legtöbb vállalkozóval szemben semmilyen ellenszolgáltatás nem ellentételezett. Hát így könnyű létrehozni bizonyos infrastruktúrát! De ezért jeleztem, hogy nem érdemes politikai dologba belemenni, mert ez ilyen féloldalas dolog. A MIÉPfrakció véleménye szerint kizárólag az képezhetné a szakmai elemzés tárgyát, hogy a korábban kamarai hatásk örben lévő közigazgatási feladatokat a tervezet kikre, mikortól, hogyan és miként telepíti szét az állam különböző szervei között. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gazdasági kamarákról tavaly elfogadott törvény következményeként felmerült jogharmonizác iós munka a jelen tervezet elfogadása esetén nem ér véget, hiszen 2000. június 30ig a
