Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1890 definiálva. Ez az egyik megjegyzésem. Tehát nem olyan egyszerűen kínlódta ki az Alkotmánybíróság ezt a döntését, és nem o lyan világosak azok a keretek, amelyek között mozoghatunk. A második dolog az, hogy nem véletlenül említettem a felszólalásomban a XX. század legnagyobb vívmányaként az emberi jogok kötelező erejű megjelenését az európai jogállamokban, amikor a többség sem korlátozhatja az alapvető jogokat. Ha a magzat ember, akkor semmiféle demokratikus többség nem korlátozhatja az élethez való jogát. Ha nem ember, akkor tessék megmondani, hogy mikortól ember. Akkor, amikor megfogant, akkor, amikor a gerincvelőállománya k ialakult, akkor, amikor bizonyos bonyolultsági fokot elért... Ezt valahol definiálni kellene, mondom én mérnökként. Tehát olyan dologról vitatkozunk, ami nincs definiálva, ami zavaros, ami puha. (17.50) A törvény megengedi 20 hetes magzat, 18 hetes, 12 het es magzat eliminálását, hogy finoman fejezzem ki magam. Most melyik az igazi, hol van? Miért nem védjük a 18 hetes magzatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) vagy miért védjük a 12 hetes magzatot? Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ, valamint a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak, MSZP. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm szépen. Két képviselőtársam mondanivalójára szeretnék reagálni. Hegedűs képviselő úrnak mint gyakorló lelkésznek szeretném mondani a válságból való kisegítés mozzanatát. Csak szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy egy válság megoldásának lehet egyszeri beszélgetés az aktusa, de lehetséges, hogy egy válságból való kisegítésnek nem e gyszeri, nem kétszeri, hanem akár egy életen át való menedzselése az, ami segíthet egy nőt. És amikor azt mondjuk, hogy ellensúlyt kell képezni és a válsághelyzetre megoldást kell találni, Bauer képviselő úr és előzőleg én is azt szerettük volna elérni, ho gy ebben a válságmenedzselésben ne az alkalom száma, hanem a tartalma jelenítse meg a különbözőséget. Mécs képviselő úrnak: nagyon nehéz, nem hiszem, hogy most meg tudjuk oldani azt a nagyon bonyolult, a bioetikusok által évtizedek óta vizsgált problémát, hogy mikortól kezdve tekinthetünk embernek egy megfogant magzatot, ha úgy tetszik, az embriótól, a magzattól, az emberhez képest az agytörzs kialakulásától, az agykéreg kialakulásától, a neucortex kialakulásától... Fölvállalhatná talán egy tudományos testü let és majd az Országgyűlés az ebben való döntést! De úgy érzem, képviselő úr, ma még nem vagyunk rá felkészültek. Ezért azt gondolom, hogy ebben az ügyben a türelem talán nagyobb segítség, mint az elkapkodott, rossz döntés. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Mécs mérnök úr (Derültség.) , akinek a mérnöki pontosság szokta jellemezni a beszédeit: ha elővesszük az alkotmánybírósági döntéshez a Holló András alkotmánybíró által fűzött párhuzamos indoklást, abban találunk definíciót. Az alkotmánybíró úr az alkotmánybírósági határozattal összhangban lévő párhuzamos indoklásában ugyanis azt mondja, hogy az alkotmány 5 4. § (1) bekezdése, miszerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, úgy értelmezhető, hogy az alkotmány a veleszületettség kifejezésével határvonalat kívánt húzni a megszületett ember, az emberi élet és az úgynevezett potenciális élet, magzati élet közé, és csak az előbbiről rendelkezett. Ez azt
