Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1854 Elég sokan vagyunk a parlamentben, akik ezt nem így gondoljuk. Számunkra lelkiismereti kérdés, hogy szavazatunkkal fejezhessük ki azt a komoly, érvekkel alátámasztható véleményt, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik. A férfi és a női ivarsejt egyesülése után nincs az egyedfejlődésnek egyetlen olyan kitüntetett pontja sem, amelyhez az emberi lét biológiai szempontból hozzáköthető. Ellentmondás van tehát a biológiai élet és a jogi é rtelemben vett emberi élet kezdete között, és ezt az ellentmondást csak úgy lehet föloldani, ha a magzatot teljes értékű embernek tekintjük. Ezen szempontok alapján keresztény lelkiismerettel nem lehet támogatni olyan törvényjavaslatot, mely az Alkotmánybí róság fent említett véleménye alapján egyértelműen azt jelenti, hogy a magzat nem ember. A FideszMagyar Polgári Párt frakciójának kereszténydemokrata képviselői tehát - bármilyen pozitív változások történnek is a módosító indítványok elfogadása során - el vi, erkölcsi okokból nemmel fognak szavazni a törvényre. Álláspontunk szervesen következik a fent elmondottakból és abból a lelkiismereti szabadságból is, amely a Fideszfrakcióban mindenkit megillet. Visszautasítjuk azonban azokat az ellenzéki kijelentése ket, melyek álláspontunk hangoztatását valamifajta zsarolásnak állítják be, és azon aggódnak, hogy ezen - úgymond - zsarolás hatására a törvényjavaslat jellege alapvetően megváltozik. Az elmúlt tíz év során Magyarországon mintegy háromszorosára növekedett azok száma, akik szerint senkit nem illet meg alanyi jogon a terhességmegszakítás korlátlan szabadsága. Jelentősen növekszik tehát azok száma, akik komolyan veszik azt az úgyszólván mindenki által hangoztatott jelszót, hogy abortuszmentes Magyarországot ak arunk. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy figyelmünket elsősorban erre a közös célra irányítsuk; még akkor is, ha a cél elérésére szolgáló eszközöket nem teljesen egyformán ítéljük meg. És e közös cél közös vállalása az, amely a FideszMKDSZfrakcióban le hetővé teszi az előttünk fekvő törvényjavaslat elutasítását éppúgy, mint támogatását. Végezetül egy zárógondolat: helyesebb lenne elfogadtatni a magyar társadalommal, hogy az abortusz nem alkalmazható születésszabályozási módszer. Ám ha az abortusz megtilt ása nem lehetséges, akkor fokozott feladat hárul a kormányra annak hathatós elősegítésére, hogy a családok egyre inkább a magzat javára döntsenek. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot nem tudom támogatni, de támogatom a kormány család- és népesedéspolitikáj át, ennek sikere ugyanis közelebb visz a közös célhoz, az abortuszmentes Magyarországhoz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Csáky András úr, az MDF képviselője. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Nagyon sok mindenben egyetértek Surján képviselő úrral, csak többször visszatér az a gondolat, hogy az Alkotmánybíróság döntésében kimondta azt, hogy a magzat nem jogalany. Úgy gondolom, ez így nem korr ekt. Engedjék meg, hogy hadd idézzem szó szerint a II. fejezet 3. bekezdését. Az Alkotmánybíróság az alkotmánybírósági határozatban részletesen kifejtette: "A terhességmegszakítás szabályozása során a törvényhozónak abban az előkérdésben kell dönteni, hogy a magzat embere, rendelkezike jogalanyisággal, azaz kiterjedjene az ember jogi fogalma a születés előttre, egészen a fogantatásig. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmány rendelkezései nem adnak kifejezett eligazítást a tekintetben, hogy a magzat jogalanye, és a kérdés az alkotmány értelmezésével sem dönthető el. Az alkotmányból nem következik, hogy a magzat
