Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1810 világosan mutatja, hogy szemben megint csak az ebben dokumentumban foglaltakkal, amely kijelenti, hogy ez t nem lehet a kisfogyasztókra hárítani, hanem más megoldást kell találni, egy 1999 augusztus végi kormányhatározat kimondja: "A kormány egyetért a befagyott költségeknek a villamos energia és távhőfogyasztók, valamint az erőműtársaság közötti megosztásával ." E megosztási arányt nem ismerjük, az azonban világossá vált tehát, hogy kiknek kell ennek a terheit viselni. Eddig még egyetlen országban sem volt liberalizációs piacnyitás, amelynek annyira sérülékeny lenne a piaca, mint Magyarországé. Hiányoznak az un iós tapasztalatok, hiszen az Unióban is egy éve indult be ez a liberalizált piac, és tudjuk, hogy 2006ban kívánják összegezni a tapasztalatokat, hogy a további döntéseket ebben a tekintetben meghozzák. Nálunk nem került kidolgozásra a villamosenergiaipar életképes működési modellje, és enélkül akarunk most törvényt alkotni. Alapvető kérdések szabályozását áttekinthetetlen kormányrendeletekbe utalja. Kinek az érdekét szolgálja ez a nagy sietség? Sajnos nem a lakosságét, mert ha ezt a törvényt elfogadnánk, akkor a külföldi tulajdonú társaságok ismertetett erőfölénye szinte korlátlanul érvényesíthető lesz, mivel az állam önként lemond a közösségi érdekű szabályozásról. E törvénytervezet elfogadásával a villamosenergiaiparban kialakult diszkriminatív, nemzete llenes helyzetet törvényesítenék. Az EUdirektíva bevezetésére a teljes jogú tagság előtt nincs szükség. Idő előtti bevezetése az ismertetett hazai helyzet és a csatlakozás időpontjának bizonytalansága miatt súlyos hátrányokkal járna. Ezért nem sürgető enn ek a törvénynek most a megalkotása. A kormány jogharmonizációs terve 2002. évi csatlakozás feltételezésével is 2001re irányozta elő ennek a törvénynek a megalkotását. (11.20) Azóta Magyarország maga céldátumként 2003at jelölte meg a csatlakozás időpontjá nak. Tudjuk, hogy a jelenlegi belső reformjaival küzdőküszködő Európai Unió bár hivatalosan nem adott csatlakozási időpontot, de felelős EUtisztviselők már kiszivárogtatták a 2006os dátumot. Nos, mindezek figyelembevételével nekünk eminensként előreszal adva és sietve megfelelni egy ilyen téren még kellő tapasztalatokkal nem rendelkező liberalizált villamosenergiarendszernek, teljesen káros és téves. Hadd világítsam meg egy példán keresztül a MIÉP általános állásfoglalását a csatlakozás ilyen típusú kérd éseivel kapcsolatban. A minap egy kereskedelmi televízió esti adásában egy EUfőbiztost kérdeztek a csatlakozásról, a csatlakozásra váró országok lehetőségeiről. E kérdés kapcsán óhatatlanul eljutottak odáig, hogy a főbiztos a következőt jelentette ki: "az egyes országoknak a saját nemzeti érdekeit a nagy közösség érdekeinek kell alávetni". S közvetve, de teljesen egyértelműen kiderült, hogy mit kell értenünk a nagy közösség alatt: nem arról van szó, hogy a csatlakozásra váró országokkal, a jelenleg körülbe lül 28 országgal együtt létrejön egy reményteli egységesülő Európai Unió, és ennek a nagy közösségnek megvannak a maga sajátos közös érdekei, és ennek kell alárendelni a nemzeti érdeket - nem, nem erről van szó! Van 15 EUtagország, az elitklub, amely a sa ját érdekeit védi, ők ez a bizonyos nagy közösség, és aki ide be akar kerülni, igenis rendelje alá a saját maga nemzeti érdekét ennek a közösségnek. Nos, ez az, amit a Magyar Igazság és Élet Pártja nem fogad el. Szó sincs róla, hogy elzárkózást, kínai nagy falat hirdetne vagy akarna, de ezt nem fogadja el! Igenis, csak akkor, olyan módon csatlakozzunk, amikor a mi saját nemzeti érdekeink összhangba hozhatók ennek a bizonyos közösségnek az érdekeivel. Engedjenek meg néhány részletes észrevételt is. Az állam, a parlament szerepének csökkenése jelenik meg ebben a törvényben, tudniillik a jelenlegi helyzettel szemben már a kormány határozná meg az erőművek létesítésének energiapolitikai követelményeit és szinte valamennyi fontos kérdést. A tervezet szerint a Mag yar Energia Hivatal szerepe jelentősen növekszik, minden erőmű engedélyezése a hatáskörébe kerülne. Ehhez képest számunkra elfogadhatatlan, hogy a jogállása
