Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - A júniusi, júliusi rendkívüli esőzés és vihar miatti védekezési és kárelhárítási intézkedésekről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÉGH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÉGH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója:
1758 ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája . Az előterjesztéseket J/1886. és H/2457. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Varga Mihály államtitkár úrnak, a napirendi pont egyik előadójának. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló, mint ahogy elnök úr is mondta, J/1886. számon az országgyűlési képviselők előtt található. Ehhez különösebbet nem kívánok hozzátenni, azt gondolom, hogy a számok és a tények mindenki számára ismertek. Kérem a tisztelt Házat, hogy a beszámolót megtárgyalni és támogatni szív eskedjen. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, hogy a költségvetési bizottság részéről kíváne valaki hozzászólni. Domokos László a költségvetési bizottság nevében kíván felszólalni? (Domokos László nemet int.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság ülésén most kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Elsőként megadom a szót Végh Lászlónak, a bizottság előadójának. VÉGH LÁSZLÓ , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Én nem a kisebb ségi véleményt szeretném elmondani, hanem a többségit. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság előadójaként adtam meg a szót. VÉGH LÁSZLÓ , a gazdasági bizottság előadója : A gazdasági bizottság megtárgyalta a júniusi, júliusi rendkívüli esőzés és vihar miatt i védekezési és kárelhárítási intézkedésekről szóló J/1886. számú beszámolót. A költségvetési törvény meghatározza a fejezetek kiadási és bevételi főösszegeit. A fejezetek között való átcsoportosítást, illetve a fejezetek előirányzatát csak az Országgyűlés tudja csökkenteni vagy átcsoportosítani. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 46. §a felhatalmazza a kormányt, hogy ha az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát elemi csapás vagy közvetlen veszély fenyegeti, ezek elhárítására forrást t eremtsen úgy, hogy a költségvetési törvény előirányzatait csökkentse, átcsoportosítsa. Amennyiben a kormány ezt megteszi, úgy utólag köteles erről beszámolni az Országgyűlésnek. Ennek a beszámolónak tartalmaznia kell, hogy milyen előirányzatokból mennyit é s hova csoportosított át. Ez a beszámoló fekszik itt most előttünk. A bizottságban a vita kizárólag abból volt, hogy ennek a beszámolónak mit kellene még ezen kívül tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy a törvény szerint semmi mást, csak gyakorlatilag a pén zek elszámolását, mivel a különböző fejezetekből átcsoportosított források egy adott minisztériumhoz, egy adott fejezetbe kerülnek be, és annak a belső elszámolási rendje szerint kell a minisztériumnak elszámolnia, így nyilvánvaló, hogy ez a pénzügyminiszt er által jegyzett előterjesztés ezt nem tartalmazza, viszont pontosan tartalmazza minden fillérnek a hova kerülését. Tehát csak azon volt vita, hogy mire, hogyan használták föl, illetve ezt kifogásolta az ellenzék. A bizottság elnöke külön lehetőséget bizt osított az érdeklődőknek, hogy betekinthetnek, hogy a különböző átcsoportosított fejezetekben mire, hogyan költötték el a pénzt, hány kilométer gátat építettek, hány kilométer csatornát ástak s a többi. Azért szeretném ezt elmondani. Az önkormányzati ingat lanok felújítására 2,1 milliárdot fordított, illetve csoportosított át; önkormányzati utakra, hidakra 3 milliárd 217 milliót; lakossági, illetve személyi tulajdonú lakásokra 3,6 milliárdot; az agráriumban keletkezett károk enyhítésére 3,3 milliárdot; vízká relhárítási művek helyreállítására, fejlesztésére 1,195 milliárdot; közúthálózatra 2,6 milliárdot; vasúti károk elhárítására 550 millió forintot és még néhány apróbb tételt, ami nem csekély. Mindösszesen 17,492 milliárdot fordított erre a kormány, ami jel entős összeg.
