Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LOTZ KÁROLY, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
173 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A lakosság egészségének, testi épségének, valamint a természeti és az épített környezet értékeinek megóvása valóba n egyike korunk nagy műszaki, gazdasági, társadalmi kihívásainak. Mind a jelen, mind a jövő nemzedékei számára alapvető kérdés az anyag- és energiaforrásokkal való takarékos gazdálkodás, továbbá a termelésből, szolgáltatásból, fogyasztásból eredő környezet terhelés csökkenése. Sajnálatos, hogy éppen az a következetes szemlélet hiányzik ebből az előterjesztésből, amely elsődlegesen az anyag- és energiatakarékosságot, illetve a hulladékok újrahasznosítását tükrözi, közvetíti. A vázoltakhoz számításba vehető es zközök alkalmazásának a szakmailag helyesen megfogalmazott hulladékgazdálkodási szabályozás által megszabott sorrendje - szemben a jelenlegi törvényjavaslattal - a következő: anyagtakarékos és hulladékszegény termékek és csomagolások, illetve gyártási, log isztikai és felhasználási technológiák helyes megválasztása; másrészt a termékek és csomagolások eredeti vagy egyéb célra való ismételt felhasználása; harmadsorban a termékekből és a csomagolásokból eredő hulladékokból visszanyert anyagok újrafeldolgozása; a termékekből és csomagolásokból keletkező hulladékok energetikai hasznosítása; és végül, ha már semmi sem hasznosítható, akkor a termékekből és csomagolásokból keletkező hulladékok ártalmatlanítása. (11.00) A hulladékok okozta veszélyek felismerése, tisz telt képviselőtársak, és az ésszerű kezelésük megoldására irányuló törekvések nem új keletűek. Talán meglepő, hogy például Franciaországban II. Fülöp király már 1184ben elrendelte a közterületek tisztítását a kommunális hulladékoktól. Az 1500as évek elej én, ugyancsak királyi rendelettel létrehozták a szennyeltávolító szolgálatot - sokszor ma is mennyire igényelnénk ezt , majd kötelezték a lakosságot a rendszeres szemétgyűjtésre, és a hulladékgyűjtésre vonatkozó első kísérletekre is ekkor már sor került. Magyarországon a kommunális hulladékok gyűjtésének, a lerakóhelyek kijelölésének szabályozását a nagyobb városokban az 1900as évek elején kezdték meg, az ágazati országos szabályozási munka a '70es években, míg a kormányzati szintű tevékenység 1981ben i ndult meg, s különböző formákban azóta is tart. Tisztelt Képviselőtársak! A törvényi szabályozás több szempontból a hulladékgazdálkodás esetében kiemelkedően időszerű. Első helyen említhető, hogy a jelenleg érvényben lévő, különböző jellegű jogszabályok cs ak egyes részletekre, illetve részterületekre vonatkozó, esetenként nem kellőképpen összehangolt, gyakran idejét múlt előírásokat tartalmaznak. Egyre inkább érezteti hatását az átfogó, minden érdemi kérdést felölelő törvényi szintű szabályozás hiánya. Szám os adat, elemzés bizonyítja ugyanis, hogy a nemzetközi irányzatokhoz hasonlóan Magyarországon is évről évre növekedik a hulladékok mennyisége és azok környezetterhelő hatása. Csupán a háztartási hulladék napi mennyisége szakmai becslések szerint Budapesten mintegy 1 kilogramm/fő, amely a fejlett ipari államokban a 1,52 kilogramm/fő átlagértékekkel egybevetve már nem lebecsülendő mennyiség. A hulladékgazdálkodási törvény megalkotását a nemzetközi gyakorlatban is mindinkább hangsú lyozott, komplex módon értelmezett környezetbiztonság ugyancsak indokolja. Ennek az összetett szabályozási feladatnak ez a törvényjavaslat - a szintén a tisztelt Ház előtt lévő és a kémiai biztonságról szóló törvényjavaslattal együtt - fontos, alapvető ele mét kell képezze. Végül, de nem utolsósorban a törvény megalkotására szorítanak az elmúlt években felvállalt nemzetközi kötelezettségek, ide sorolható az OECDvel aláírt és országgyűlési határozattal megerősített csatlakozási nyilatkozat, valamint az Európ ai Unióba való belépéshez szükséges jogharmonizációs kötelezettséget megfogalmazó európai megállapodás. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a környezetvédelemmel és azon belül a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogalkotás valóban egyike a legfontosabb a jog harmonizációs feladatoknak. Igaz ez már csak azért is, mert ezen a területen az elmúlt időszakban a tárcánál jelentős
