Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LOTZ KÁROLY, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
174 jogharmonizációs deficit, elmaradás halmozódott fel, ahogy azt vonatkozó interpellációimban az elmúlt másfél évben kifogásoltam. Tisztelt Képviselőtársak! A hulladékgazdálkodással összefüggő további teendőket illetően súlyos feladatokat jelent egyrészt a 24 európai uniós jogszabályt érintő jogharmonizációs kötelezettség, másrészt a még - mint ahogy itt hallottuk - nyomokban sem ismert minteg y 3035 kormány- és miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás. Egyre kevésbé fogadható el ma már az a megoldás, hogy alapvető törvények születnek meg végrehajtási szabályozás nélkül, mint ebben az esetben is. Kérdéses továbbá az is, hogy az eddigiekben szűk keresztmetszetnek bizonyult jogszabályelőkészítő kapacitás a környezetvédelmi tárcánál hogyan birkózik meg kellő színvonalon a rendelkezésre álló igen rövid idő alatt ezzel a tetemes feladattal. A törvényjavaslatban foglalt egyes tartalm i kérdésekre áttérve elsőként a fogalmakról és azoknak az egyéb jogszabályokkal való összhangjáról kell szót ejteni. Mivel itt minden félreértésnek súlyos következményei lehetnek, a legkényesebbnek a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos fogalommeghatározáso k tekinthetők, ezek definíciója ugyanis eltér a jelenleg érvényben lévő előírásokban foglaltaktól, és ez súlyos zavarokat okozhat, ez súlyos zavarok forrása lehet, ezért azt felül kell vizsgálni. Problémákat okozhat az európai uniós jogszabályok átvételéve l összefüggő, formalizmusig terjedő túlbuzgóság. Jó példa erre - úgy emlékszem, valaki már említette képviselőtársaim közül - a magyar gyakorlattól teljesen idegen tengeri, illetve óceáni hulladékártalmatlanítás felvetése a törvényjavaslatban, a fogalmi re ndszerben, hacsak nem arra gondolunk, hogy valamikor ismét három tenger fogja mosni Magyarország határait. (Szórványos taps a MIÉP soraiból. - Fodor Sándor tapsol.) Hasonlóképpen lényeges hiba, hogy jelen törvényjavaslat 2. számú mellékletében található ve szélyességi jellemzők jegyzéke, valamint a kémiai biztonságról szóló T/1802. számú törvényjavaslatban a veszélyes anyagok csoportosítását megszabó tulajdonságok között lényeges eltérések vannak, ami különösen elfogadhatatlan párhuzamos jogalkotás esetében. A pontos, szabatos és világosan értelmezhető megfogalmazás különösen a követelmények és kötelezettségek meghatározásakor fontos. A hulladékgazdálkodás általános szabályai ebben a tekintetben néhány pontosítással még elfogadhatók, a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztó kötelezettségeinél azonban ez már nem érvényesül. Ebben a részben több nehezen értelmezhető, módosítást igénylő megfogalmazás található. Így például a gyakorlatban megvalósíthatatlan, nemzetközileg példátlan, hogy a fogyasztót a hulladékká v ált termék vagy csomagolás visszaszolgáltatására kötelezzék, erre sokkal inkább a betétdíj vagy a letéti díj megfelelő mértékű megszabásával, valamint tájékoztató, felvilágosító munkával lehet ösztönözni. Jelentős hiányossága, ahogy több képviselőtársam má r említette, a szelektív hulladékgyűjtés fogalmi rendszerének tisztázatlansága, ennek körüljárása, illetve ennek - sajnos - elkerülése, amely egy óriási témakört és a következő időszakban feltehetően Magyarország hulladékkal összefüggő egyik legfontosabb t evékenységsorozatát fogja jelenteni. Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat fogalmi rendszere tehát alapvető revíziót igényel, erre szeretném felhívni képviselőtársaim, de mindenekelőtt a tárca figyelmét. A hulladékgazdálkodás területén is fontos kérd és a magyar vállalkozások versenyképességének megőrzése és erősítése. Ebből a szempontból hiányoljuk, hogy az OECD, illetve az európai uniós tagállamokban alkalmazott hulladékbesorolási jegyzék kihirdetésére sem a rendelkező, sem az indokló részben még cs ak utalás sincs, sőt a részletes indoklásból előrevetül annak lehetősége, hogy európai uniós csatlakozásunk időpontjáig erre talán nem is kerül sor, ez pedig a hazai vállalkozások számára jelentős, közvetett versenyhátrányt fog okozni. Versenykérdésként je lentkeznek a települési hulladékok kezelésére vonatkozó közszolgáltatás egyes elemei is; így például az ártalmatlanítási szerződés legalább egyéves időtartamra való
