Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvényjavaslat; valamint az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1652 Nekem nagyon meglepő az, hogy az MSZP az alkotmányossági aggályait veti föl. Ezek szerint magával a rendező elvvel viszont egyetért. Akkor én azt kérdezem, hogy ha a rendező elvvel egyetért, csupán alkotmányossági aggályai vannak, miért nem teszi meg, tette meg akkor az alkotmányossági ag gályait, amikor a kétharmados többség birtokában volt. Ez azt jelenti, hogy ha szerinte csak kétharmados törvénnyel lehetett volna ezt rendezni, ami - mint az előbb kifejtettem - nem igaz, akkor megtehette volna a kétharmados többségének birtokában! Termés zetesen itt nem erről van szó, itt egy jogtalanul, igazságtalanul és igazságérzetet bántóan megszerzett előjog védelméről van szó, az alkotmányossági aggály mögé bújtatva. Nyilvánvaló, mindenki tudja, hogy a leginkább érintett párt ilyen értelemben az MSZP , amely az előbb elmondott számarányokat már ismerve a legnagyobb használója, ingyenes használója az állami ingatlanoknak, a törvényből a majdani életbe lépése után adódó követelmény szerint javarészt, legnagyobb számát vissza kell hogy szolgáltassa a Kinc stári Vagyoni Igazgatóságnak. Meglepő az a felállás is, mely szerint az MSZP most áldozatnak tünteti fel magát, olyan áldozatnak, akit véd az alkotmány különböző szabálya, és ennek ellenére ez a kormány, ez a parlament megpróbálja különböző trükkö kkel ezt az alkotmányossági védelmet kikerülni, és így rendezni és csorbítani az ő érdekét. Megjegyzem, hogy ez az áldozati szerepkör szerintem nagyon sérülékeny, mert én már nem ismétlem meg többségében azokat a számarányokat, amelyeket mindenki más megis mételt és elmondott, ugyanakkor nagyon lényegesek, de hozzáteszem, hogy aki megnézte, hogy Budapest, vidék, megyei jogú város, kisváros tekintetében hogyan alakultak a pártok által ingyenesen használt eddigi ingatlanok, az MSZP hálószerűen befonja ezt az o rszágot, lefedi, és mint kiderült, az általa használt ingatlanok jó részét ráadásul jogszerűtlenül adta tovább. Erről természetesen külön rendelkezik a törvény, és minden pártnak erre vonatkozóan be kell tartani értelemszerűen a majdani rendeletet, törvény t. Meglepett egy picit, de nem tudom, lehet, hogy ez az SZDSZ új arculata, hogy a konzervatív hagyományokhoz nyúl vissza. Azért lepett meg, mert annak idején a NATtal kapcsolatosan elég élesen megmutatkozott, hogy nem kívántatnak többé a történelemhez vis szanyúlni, nem kívántatnak esetleg a magyar történelem elemeit felhasználva további fejlődésre ösztönözni és lehetőséget biztosítani Magyarországnak, az egy mellékes esemény. Ugyanakkor most a vezérszónok történelmi eseményhez nyúl vissza egy jellemző konz ervatív hagyomány alapján, hogy elemezzük a történelmet, hogy mi történt akkor, most ők veszik ezt elő. Kérem szépen, ez az óra szerintem már tíz éve lecsengett, ha ők nem vették volna észre, mellesleg ez a kérdéskör számos esetet és bírósági tárgyalást, m indent megélt, mindenhol az akkori törvény igazságosságát és az alperesek igazát adta az a törvényi futtatás és bírósági eljárás, amelyben a pártszékházak ügyét emlegetik föl. (11.40) Azért meglepő ennek az ügynek az újbóli fölemlegetése, mert az SZDSZ épp az, amely a napokban, nemrégen adta el a Mérleg utcai pártszékházát, amelyet az államtól kapott ugyanúgy, mint bármelyik másik párt. Tehát nagyon nem szeretném, ha ezt a kérdéskört, a tulajdonba adott pártszékházak ügyét összemosnánk a közvélemény előtt a z ingyenesen használt állami ingatlanok ügyével. (Dr. Avarkeszi Dezső: Az SZDSZ nem bányát vett rajta. - Dr. Hende Csaba: Mi sem.) Kettő: teljesen külön kérdéskörről van szó, még a törvényben is kétharmados és 50 százalékos szabályozású kérdéskörről van sz ó. A Magyar Demokrata Fórum támogatja ezt a törvénytervezetet annak ellenére, hogy bennünket is fog sújtani bizonyos kérdéskör. Nálunk is kimutatható néhány ingatlan jogszerűtlen továbbadása, de állunk elébe. Amennyiben ez tényleg kimutathatóan jogszerűtle nül került továbbadásra, ránk nézve is kötelezőnek tartjuk ezt. Nem kétséges, hogy a törvénytervezetnek van néhány olyan pontja, amely elgondolkodtatásra ad okot, miszerint a pártok milyen státusban kerülnek be a parlamentbe, hogy kelle nekik országos lis tát állítani. Véleményünk szerint elégséges lenne mindössze az Országgyűlés megalakulásakor frakciót alakítani tudó pártok helyzetét deklarálni, és ez alapján jogosulttá tenni
