Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
1603 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 1. pontjában javaslatot nyújtottam be, miszerint az önkényesen elfoglalt lakás, illetőleg helyiség kiürítésére vonatkozó közigazgatási határozatot a kereset be nyújtása, tehát a bírósági eljárás megindítása esetén ne lehessen végrehajtani. Tisztelt Képviselőtársaim! Ferencvárosi képviselőként magam is nagyon jól ismerem ezt a problémát. Természetesen szó nincs arról, hogy ezzel a javaslattal támogatnám a lakások önkényes, vagy nevezzük nevén, törvénytelen elfoglalását. Úgy gondolom, a társadalom többsége is hasonlóan vélekedik, azonban azt is gondolom, hogy a törvények megalkotásakor a mi felelősségünk, hogy tiszteletben tartsuk az emberi és az állampolgári jogoka t. Nem alkothatunk olyan törvényt, amely embertársaink jogait kívánja kiüresíteni. (21.30) Még egyszer azt hangsúlyoznám, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartani a törvényeinket, de a szabályok megalkotásakor tartózkodnunk kell a kötelezettségek olyan módon való kikényszerítésétől, amit ez a törvényjavaslat sugall, illetve attól is, hogy az önkényesen lakást foglalóra nem mint emberre, hanem mint elhárítandó akadályra tekintünk. Úgy gondolom, hogy az önkényes lakásfoglalót is meg kell hogy illesse a bír ói jogvédelem. Azt gondolom, nem az a baj, hogy a bíróságok a tevékenységüket lassan végzik, mert biztos vagyok benne, hogy az ő munkájukat is lehet gyorsítani, a nem peres eljárások sebességét is lehet növelni - ez döntés és elhatározás kérdése , és ha a kormány úgy kívánja, az ehhez szükséges feltételeket lehet biztosítani. Úgy gondolom, hogy ez az a pont ebben a törvényjavaslatban, amely leginkább megkérdőjelezhető, és úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat ilyen pont nélkül is - amelynek kiiktatását j avaslom képviselőtársaimnak - elérheti a célját, és ezért kérem ehhez az indítványhoz a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Juharos Róbert urat, hogy most vagy a határozathozatalt követően kíváne válaszolni az elhangzottakra. DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz) : Most szeretnék. ELNÖK (dr . Wekler Ferenc) : Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretném elmondani Kökény úr felvetésére, hogy az önkényes lakásfoglalás tényállását a szabálysértési kódex egyszer már társadalomra veszélyes cselekménynek minősítette. Tehát mint társadalomra veszélyes cselekmény egyébként már mint pönalizált cselekmény került a jogalkotó elé az a tényállás, illetve az a módosítás, amit el szerettünk volna érni, pontosan annak érdekében, hogy ne állhasson elő egy olyan felemás helyzet, hogy egyrészt az önkényes lakásfoglalót a társadalomra veszélyes cselekménye miatt egyrészt bíróság jogerősen marasztalja, és adott esetben, mondjuk, szabálysértési bírsággal vagy elzárással bünteti. Míg másrészt egy hosszadalmas kiürítési processzusnak nézhetünk elébe egy bírói nem peres eljárás következtében, és így előállhat egy olyan helyzet, hogy, mondjuk, 30 napos elzárás után visszaköltözik a saját maga által önkényesen elfoglalt lakásba, hiszen a nem peres eljárás még nem zajlott le. Az eljárás, amit egyébként kifogásolt a 4. pont vonatkozásában, teljes mértékben analóg a polgári törvénykönyv szabályozásával. Egy kvázi birtokvédelmi eljárást kíván a törvényjavaslat egyébként bevezetni. A polgári törvénykönyvet eddig senki n em kifogásolta, egyébként a háromnapos határidőt
