Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
1599 (21.10) Tény az, hogy ebben a kérdésben rendet kell tenni, és ezt célozta a költségtérítés intézményében az ajánlás 60. pontjában szereplő módosító indítvány is, amely a törvénytervezethez képest választási lehetőséget ad a képviselőnek, mely szerint ha akarja, akkor tételes költségel számolás alapján lehet költséget téríteni, ha pedig úgy gondolja, hogy átalányszabály alapján kívánja ezt igénybe venni, erre lehetőséget ad. Viszont bent van az a korlát, amely nem engedi, hogy korlátlan módon juthasson valaki költségtérítéshez, hiszen a felső határt is szabályozza. Képviselőtársam, Bauer Tamás elmondta, hogy ők milyen logika szerint gondolják az egész jutalmazási, fizetési, költségtérítési rendszert, pontosabban egy fix szorzójú fizetési, illetve illetményi szabályozást szeretnének kialak ítani azzal, hogy sem jutalom, sem pedig költségtérítés nem adható. Ezzel annyiban szállnék vitába, hogy kistelepüléseken a polgármesterek rendelkezésére nem áll olyan megfelelő hivatal, nem áll személyautó, amely szállíthatja; ezek a polgármesterek saját gépjárművüket használják, saját telefonjukat használják. Amennyiben a költségtérítés intézménye részükre nem áll fenn, akkor ők hátrányosabb helyzetbe kerülnek akár a fővárosi, akár a többi települési, városi települési önkormányzattal szemben. Ezért én úg y gondolom, hogy ilyen módon a költségtérítés mindenképpen fenntartandó. Az önkormányzati képviselők, illetve a polgármesterek költségtérítésével kapcsolatos szabályozást a 65. pont akként kívánja szabályozni, mint az országgyűlési képviselőkét. Bauer Tamá s mondta még talán az általános vitában, ha jól emlékszem, hogy nincs erkölcsi alapjuk a parlamenti képviselőknek másképp szabályozni ezt a rendszert, mint saját magukra (Bauer Tamás: Így van!) , tehát ez a 65. pont ezt kívánja ide is, ebbe a törvényterveze tbe is behozni. Visszatérnék még egypár gondolat erejéig a tólig határra. Az érvek akként hangzanak ebben az ügyben, hogy más egy település teherbíró képessége, hiszen van adott esetben egy 10 ezres település és van egy 40 ezres település. Több feladat, t öbb funkció, amit el kell látni ezeken a településeken, és adott esetben más egy gazdagabb település vagy egy szegényebb, hátrányos helyzetű, vidéken levő település, ahol adott esetben a köztisztviselői illetményalapot sem tudják olyan magasan megállapítan i. Ilyen módon úgy vélem, hogy a tólig határ ebben a szabályozásban lehetőséget ad a képviselőtestületeknek, nagyobb szabadságot ad, mint a fix megállapítás. A másik: ilyenkor van lehetőség ebben a tólig határban mozogni oly módon is, hogy nem kell a 64 . ajánlás szerinti inflációkövetést megvalósítani, mert a mozgási lehetőség szabadságot ad a képviselőtestületnek abban a tekintetben, hogy az inflációt is követni lehessen. Még egy felvetés, amit Perlaki Jenő 35. pontban szereplő ajánlásához szeretnék el mondani, ez pedig a jutalom kérdése. Tudvalevő volt, mint ahogy a bevezetőben is elmondtam, hogy a jutalom sok esetben fizetéskiegészítés volt, normatív szabályozásként, adott esetben költségvetési rendeletben szabályozták. Én úgy gondolom, hogy rendkívüli munkateljesítmény esetén nem szabad elzárkózni attól, hogy tisztességes, de mégsem elrugaszkodott mértékű jutalmat adhat a testület, de egyedi döntéssel - mint ahogy Perlaki Jenő ezt módosító indítványában leírta - és meghatározott feltételek között. Így az a normatív szabályozás, amelyet a képviselőtestületek, illetve a közgyűlések követtek, elvethető, ilyen módon ez szerintem megfelelő módon nyújt szabályozást. Ami pedig talán a legfőbb érv itt a tólig határ, illetve a költségtérítés ügyében az érveime t alátámasztandó, az pedig az, hogy az önkormányzati szövetségek, amelyek településtípusonként tárgyalták végig ezeket a szorzókat, konszenzusos javaslatot tettek, és ez került beépítésre a törvénytervezetbe. Ilyen módon, ha ettől eltérünk, akkor el fogunk térni az önkormányzati szövetségek javaslatától is, és ebben a parlamentben nagyon sokszor elhangzott már az, hogy az önkormányzati szövetségek sok tekintetben nem kerülnek számításba adott törvénytervezetek meghozatalánál. Most, amikor a javaslatuk beépí tésre került, én úgy gondolom, hogy ezt el is kell fogadni, és ilyen módon fenntartandó a tólig határ, illetve az általuk tett szorzószámjavaslat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
