Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
1598 Végül arra is gondoltunk a javaslatainkban, hogy az összeférhetetle nségi szabályok szigorítása nemcsak a polgármesterek, hanem az önkormányzati képviselők tekintetében is a tiszteletdíjak emelését teszi szükségessé, azt is mondhatnám, hogy különösen az ő esetükben. Ennek megfelelően tettünk egy javaslatot, hogy a Pttv.ne k az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára vonatkozó szabályozása is módosuljon, de - hogy mondjam - jogtechnikai, házszabálytechnikai okokból ezt a javaslatunkat nem tehettük meg ehhez a benyújtott törvényjavaslathoz, mert ebben a törvényjavaslatban a z önkormányzati képviselők tiszteletdíjára vonatkozó szabályozás nincs megnyitva. Minthogy azonban az önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó törvényt párhuzamosan tárgyalja az Országgyűlés, és minthogy ez a javaslatunk összefügg az összeférhetetlen ségi szabályozással, ezért teljesen házszabályszerű az a javaslatunk, hogy az önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó törvénynél az ott 126. pontban szereplő módosító javaslatunk emeli fel a maximális kulcsot 25 százalékról 35 százalékra, tehát hogy a polgármesterek illetményének ne 25, hanem 35 százalékát tehesse ki a képviselők tiszteletdíja. Minthogy pedig ezt a polgármesteri illetményt - mint ezt korábban elmondtam - megemelni javasoljuk, ezáltal ez nem egy tízpontos, hanem egy ennél nagyobb emel ést jelent, és ez legalábbis megnyitja az utat arra, hogy reálisan kezdeményezhessük az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi, amikor ezeket a módosító javaslatainkat megfogalmaztuk, akkor nem az utolsó szót akartuk k imondani, hanem abból indultunk ki, hogy amennyiben azt a logikát, amit Hankó Faragó Miklóssal itt mi képviseltünk, és ami bizonyos összefüggésben mások által is támogathatónak tűnt, ha ezt a logikát, mondjuk, az önkormányzati bizottságban meg a kormányban el lehet fogadtatni, ha a kormány kész megfontolni ezt a logikát - és egyelőre nem hallottunk érveket a kormányoldalról, hogy miért ne , akkor a pontos mértékeket aztán nyilvánvalóan kapcsolódó vagy bizottsági módosító javaslatokban lehet kidolgozni, ha erre a kormányoldal kész. Ha nem kész, akkor majd valamikor egy későbbi alkalommal. Befejezésül még a 63. pontban szereplő módosító javaslatunkról is szólnék. Itt többen több vonatkozásban beszéltek olyan módosító javaslatokról, amelyeknek az a funkciója, hogy a polgármesterek illetménycsökkenése ne következhessék be. Mi ezzel egyetértünk, csak mi egy még életszerűbb megoldást javasolunk a 63. pontban. Azt gondoljuk ugyanis, nem elég azt kimondani, hogy a polgármester jövedelme nominálisan ne csökkenhessen, azt is ki kell mondani, hogy reálértékben ne csökkenhessen, tehát mi egyfajta inflációkövető nem csökkenést mondanánk ki. Ehhez azt is hozzátenném, hogy ha ugyanazt a polgármestert a következő ciklusban újjáválasztják, akkor még a következő ciklusban is l egyen érvényben ez a szabály. Tehát ha egy konfliktushelyzet alakul ki a testület és a polgármester között, akkor ezt ne lehessen a polgármesterrel való kitolással megoldani, illetményüket tekintve legyenek védettek a polgármesterek - erről szól tehát a 63 . pontban szereplő javaslatunk. Kíváncsi lennék, hogy itt milyen ellenvetéseik vannak azoknak a képviselőknek, kormánypárti képviselőknek, akik a bizottságokban ezt a javaslatunkat elutasították. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozz ászólásra következik Kovács Zoltán úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban két, Buza Attila és Bóka István nevével jelzett módosító indítványunkkal szeretn ék foglalkozni. Való igaz - mint ahogy itt már többen elmondták , hogy ennek a törvénytervezetnek az egyik legkardinálisabb kérdése az illetmény, illetve a költségtérítés intézménye. Tudvalevő, hogy korábban, illetve a jelenlegi szabályozásban is szinte a törvénysértés határát súroló jutalmi normatív szabályozást, illetve költségtérítési szabályokat találtak ki az önkormányzatok arra, hogy az alacsony illetményeket, illetve tiszteletdíjakat valamilyen formában szabályozhassák.
