Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1590 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Farkas Imre úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Perlaki képviselőtársam részben foglalkozott a 16. számú ajánlással, amit Jauernik István képviselőtársammal nyújtottam be. Ebben van szó arról, hogy a polgármester végkielégítésének kifizetéséről a polgármesteri jogviszony megszűnését követően 8 napon bel ül a jegyző intézkedjen. Mi ezt azért tartottuk fontosnak, mert eleve úgy éreztük, hogy a gyakorlatban ezzel általában probléma szokott lenni, mert az átadásátvétel igen gyakran elhúzódik. Az új önkormányzat összeülése is később következik be, és általába n a polgármester sem igyekszik, hogy a volt versenytársának az ilyen jellegű anyagi dolgait rendezze. Mivel a végkielégítés összege tisztázott, hogy az a három havi illetménynek megfelelő, úgy gondoljuk, hogy a kifizetés részben technikai jellegű, és azt 8 napon belül a jegyző megtehetné. Amiért még érvelnék e mellett a javaslat mellett Perlaki képviselő úr állításával szemben, az az, hogy az átadásátvételt nem egyedül a végkielégítés kifizetésének a visszatartása hajtja előre. Olyan esetben, amikor több m illiárdos gazdálkodásról van szó, nem hiszem, hogy egy három havi végkielégítés itt a perdöntő mozzanat, hiszen a kötelessége a végkielégítés kifizetésén túl is fennáll az átadó polgármesternek. Ezért úgy gondolom, hogy erre hivatkozni nem célszerű, és nem hiszem, hogy ez a visszatartás motiválja egyedül az átadásátvétel tisztességes megoldását, ami - hangsúlyozni szeretném - csak részben múlik az átadni szándékozó polgármesteren, jelentősen múlik az átvevőn is. Ezért úgy gondoljuk, hogy az ilyen jellegű m ódosítás, amit benyújtottunk, célszerű. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Wiener György úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2es számú módosító javaslathoz szólnék hozzá, amelyet Pozsgai Balázs képviselőtársammal együtt nyújtottunk be. Ez a módosító indítvány arra tesz kísérletet, hogy a törvényjavaslat szövegénél pontosabban határozza meg a polgármesteri tisztség megszűnésének az időpontját. Első közelítésben úgy tűnik, mintha itt egyszerű jogdogmatikai vitáról lenne szó. A későbbiekben azonban, majd egy újabb vitaszakaszban nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon is komoly gyakorlati konzekvenciák fűződnek ahhoz, hogy mettől kezdve tekintjük a régi polgármester megbízatását megszűntnek, illetőleg az új polgármestert hivatalba lépettnek. Egyértelmű, hogy a "megválasztásával" fogalmat kell értelmezzünk. Egy képviselő esetében - legyen szó akár országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőről - többf éle lehetőség nyílik a mandátum kezdőpontjának megállapítására, és ezzel összefüggésben az előző képviselő, illetőleg - polgármesterről van itt szó - polgármester megbízatása megszűnése időpontjának megállapítására. A megválasztás egyértelmű, hogy a válasz tás tényéből fakad. Más kérdés azonban, hogy mikortól tekinthető megválasztottnak ez a személy, hiszen a jogorvoslati rend, amelyet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény lehetővé tesz, hogy érvényesüljön, megváltoztathatja az időpontot magát, ezen túlmenően a képviselő megbízólevelet kap, illetőleg a polgármester is megbízólevelet kap, esküt tesz. Ha az országgyűlési képviselő jogállásából indulunk ki mint elvont modellből, akkor például az országgyűlési képviselőt megválasztottnak lehet tekint eni a választás napjától, kétfordulós esetén a második fordulós választás napjától, de megválasztottnak lehet tekinteni a megbízólevél átvételétől, megválasztottnak lehet tekinteni attól kezdve, hogy a mandátumát igazolja a tisztelt Ház, végezetül pedig az eskütétel pillanatától. A polgármester esetében a helyzet valamivel egyszerűbb, mert itt nincs szó semmiféle igazolásról, emellett a ma hatályos jogi szabályozás elkülöníti egymástól a
