Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1574 gazdálkodáshoz valamilyen más úton, és mondjuk, jogász. Ezek azok a tipikus területek, amelyek mindegyikével találkozhatunk, ha önmagát komolyan vevő felügyelőbizottság működését figyelembe vesszük. Ha megnézzük az önkormányzati képviselőket, akkor rájövünk arra, hogy az esetek döntő többségében nem ilyen végzettségű önkormányzati képviselők végzik ezt a tevékenységet, ami persze nem jelenti azt, hogy ők kevesebb értékkel bírnának mint emberek természetesen, hisz en más területen kiváló szakemberek lehetnek, de az esetek nagy részében ehhez általában nem értenek, és nem is ilyen szempontok alapján kerülnek be ezekbe a felügyelőbizottságokba. Én úgy gondolom, hogy az az érv sem állja meg a helyét, hogy az önkormányz at így tudja biztosítani azt, hogy ellenőrizze a cég tevékenységét. Számtalan más módon lehet legalább ilyen hatékonyan biztosítani ezt a tevékenységellenőrzést. Egyrészt valakit, egy külső szakembert megbíz azzal, hogy üljön be a felügyelőbizottságba és vegyen részt a felügyelőbizottság munkájában, és az adott szakmai bizottság előtt megfelelő rendszerességgel - nagyon sokféle jó módszerrel lehet szabályozni ezt , megfelelő módon beszámol arról, hogy milyen tevékenységet végez a cég. Ez sokkal nagyobb bi ztosítékot ad arra, hogy az önkormányzat érdekei megfelelő módon megjelenjenek. A felügyelőbizottsági tagságra és az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozóan sok más módosító javaslat is megjelent. Úgy gondolom, hogy a kormányzat abban az esetben, amik or a hatpárti egyeztetésen és a bizottsági üléseken ezeket alapvetően nem támogatta - ez egyébként az összes módosító javaslatra igaz , ezt én helytelen megfontolásnak tartom. Ezen a területen véleményem szerint egy fokkal nagyobb szigort lehetne elérnünk , és sajnálom, hogy a kormányzat képviselője erre kevésbé mutatkozott nyitottnak. Az összeférhetetlenségi szabályok mellett szerintem még egy nagyon fontos terület az átláthatóság kérdése. Mi erre vonatkozóan szintén beterjesztettünk néhány javaslatot, és nem is igazán értem - nem hallottam olyan érveket, amelyekről úgy gondolom, hogy erőteljes érvek lettek volna a mi indítványunkkal szemben , hogy miért ne lehetne erre szükség. Egyrészt fontos az, hogy a választópolgárok, a többi önkormányzati képviselő é s mindazok előtt, akinek joga és lehetősége van, hogy betekintsen ezekbe az úgynevezett átláthatósági szabályokba - gondolom, ezekről mindenki pontosan tudja, hogy azt a célt szolgálja , az összeférhetetlenség alá nem eső, de egyébként valamilyen érdekelt séget megjelenítő tevékenységet, érdekeltséget, vagyoni viszonyt nyilvánossá tegyük. A nyilvánosság a demokrácia egyik nagyon fontos eszköze, és meggyőződésem szerint a legerőteljesebb eszközök egyike. Ezt korlátozni az ésszerűség határain belül véleményem szerint nem helyes. Mi olyan átláthatósági szabályokat szerettünk volna beépíteni, amelyek például az országgyűlési képviselők tekintetében nagyjából működőképesek. Sok kritika érheti ezt a törvényt, mármint a hatályos képviselői jogállásról szóló törvény t, de azért valahol mégis van egy visszatartó ereje, van egy ellenőrzési lehetőség arra vonatkozóan, hogy ki milyen érdekeltségekkel rendelkezik. Minél kisebb településről van szó, de nagyokra is egyaránt igaz, nyilvánvalóan lehetnek nagyon komoly anyagi é rdekei egyegy képviselőnek, amelyek soha nem fognak összeférhetetlenségi szabály alá esni. Egyáltalán nem biztos, hogy ebben ludas az adott képviselő. De annak érdekében, hogy tiszta viszonyokat teremtsünk, szerintem szükségesek az átláthatósági szabályok . Géczi József képviselő úr az MSZP részéről - ugyan most nincs itt a vitában - előterjesztett ebben a vonatkozásban két módosító javaslatot, amely szerintem megint csak bevált a gyakorlatban, ha olyan nagyon nem is tökéletes, de jó, ha van kimutatás az aj ándékokról, és az összeférhetetlenség alá nem eső tevékenység is jövedelembejelentési kötelezettséges. Nem látom azt a szempontot, hogy ez mitől lehetne káros, mitől lehetne problémás, ha az önkormányzati képviselőket erre kérnénk. Normális eljárás keretéb en, normális viszonyok mellett ez meggyőződésem szerint igenis erősíti a demokratikus elveket minden szinten, minden
