Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1573 Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Az előző felszólalásomat azzal kezdtem, hogy elvi és gyakorlati szempontokat kell figyelembe venni ennél az első témakörnél. Most a második témakörnél úgy gondolom, hogy alapvetően gyakorlati szempontokat kell és lehet figyelembe vennünk. Ezt azért is merem mondani, mert annak idején, amikor az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt módosítottuk, és ott is nagy számban összeférhetetlenségi szabályokat alkottunk, nagyon hamar az Alkotmánybíróság elé került az a javasla t, és Alkotmánybíróság nagyon egyértelműen és világosan kimondta, hogy az összeférhetetlenség terén az Országgyűlés nagy szabadsággal rendelkezik a szabályok megalkotásában. Még azt is hozzátette, hogy viszonylag gyorsan változó szabályokat is alkothat az Országgyűlés. Nem szeretném semmiképpen összekeverni az országgyűlési képviselők mandátumát és státusát az önkormányzati képviselőkével, szerintem nagyon távol állnak egymástól, de mégis most itt is összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotnunk. Ebben a fejezetben két fő területről van szó: az egyik az úgynevezett összeférhetetlenség, a másik pedig az átláthatóság. Bauer Tamás képviselőtársammal mind a két területhez több módosító javaslatot is előterjesztettünk, kétségkívül a legnagyobb vitát - mint ahog y most is - az alkotmányügyi bizottságban is a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozó rendelkezések jelentették. Úgy gondolom, hogy akkor járunk helyes úton - ez talán egy globális megfogalmazásnak is tekinthető , ha el tudnánk érni azt, hogy az önkormány zati képviselők az önkormányzati képviselői tiszteletdíjon felül más juttatásban - persze a költségtérítésen kívül - az önkormányzat útján vagy annak bármely intézménye, vállalata, cége útján ne részesüljenek. Ez az, ami tiszta viszonyokat teremtene. Azt h iszem, nem lenne szentségtörés, ha ezt megtennénk, de félek, hogy a többség nem ebbe az irányba fogja majd vinni a törvényjavaslatot. Azért sem lenne szentségtörés, mert egyrészt régebben, évekkel ezelőtt ezt ígértük. (19.10) Emlékszem, annak idején még az önkormányzati törvény vitája kapcsán is felmerült ez a probléma, de az előző ciklus végén, amikor az előző belügyminiszter úr, Kuncze Gábor előterjesztette az akkori törvényjavaslatot, ez akkor is felmerült. Tehát azt sem lehet mondani, hogy abszolút vára tlanul éri az önkormányzati képviselőket vagy a választópolgárokat, hogy ilyen szabályokat alkotnánk. Ez az egyetlen olyan szabályozási mód, amely véleményem szerint következetes lehet. Mi az 51., 59., 66., 113115. pontokra terjesztettünk elő módosító jav aslatokat Bauer Tamással. Ha megnézzük a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozó szabályokat, akkor például, ha azt veszem figyelembe, amit Kovács Tibor képviselő úr mondott, hogy igazából nincs jelentősége a cégen belüli tevékenységnek, ha ott önkormányzat i képviselő működik, és ez az a mód, amivel az önkormányzat érdekeit szem előtt lehet tartani, ezzel én nem értek egyet. Állítom, hogy ha nagy számban vennénk elő konkrét felügyelőbizottsági elnökre és tagságra vonatkozó ügyeket ma Magyarországon, akkor az lenne megállapítható, hogy ezek a felügyelőbizottsági elnöki és tagsági pozíciók nem másra alkalmasak, mint arra, hogy egy pótlólagos, burkolt kiegészítő anyagi támogatásban részesítsék az adott önkormányzati képviselőt. Semmilyen más célt alapvetően nem szolgál. Nézzük meg, mi a felügyelőbizottságok szerepe egy cégnél! Való igaz, nem operatív tevékenységet végeznek. De a felügyelőbizottságoknak alapvetően az a feladata, hogy bizonyos ciklikusságot figyelembe véve megvizsgálják, hogy törvényesen működike az adott cég. Kik tudják megvizsgálni azt, hogy törvényesen működik az adott cég? Azok, akik rendelkeznek ilyen irányú, nagyon konkrét szakmai ismeretekkel: könyvvizsgáló, könyvelő, az, aki mondjuk, az adott cég profiljához igazodó tevékenységgel, szakképe sítéssel rendelkezik, valamilyen módon ért a
