Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PEPÓ PÁL környezetvédelmi miniszter:
152 Döntés ülésvezetési kérdésben ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az expozéra kerül sor, ülésvezetési ké rdésben kérem az Országgyűlés döntését. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy fel kívánok szólalni az előterjesztés tárgyalása során, ugyanakkor az Országgyűlés elnöke az ülés vezetésére is felkért. A Házszabály 19. § (3) bekezdése alapján az elnök képviselő i felszólalása esetén csak akkor vezetheti az Országgyűlést, ha ahhoz az Országgyűlés hozzájárul. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárule ahhoz, hogy az előterjesztés tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásá ig magam vezessem az Országgyűlést. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megköszönöm támogatásukat. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége úgy határozott, hogy az Országgyűlés ülését az előterjesztés tárgyalása sorá n vezethetem. A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Pepó Pál környezetvédelmi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Tá jékoztatom a miniszter urat, hogy az elfogadott napirendi ajánlás értelmében az expozé elmondására húsz perc áll rendelkezésére. Önt illeti a szó. DR. PEPÓ PÁL környezetvédelmi miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képv iselő Hölgyek és Urak! Önök az elmúlt évek egyik legfontosabb környezetvédelmi tárgyú javaslatát tartják a kezükben, amely véleményem szerint több szempontból is kiemelkedő jelentőségű és hiánypótló. Kiemelkedő azért, mert Magyarországon az utóbbi években egyfelől számottevően megnőtt a keletkező hulladékok mennyisége, az ipari, a mezőgazdasági tevékenységekből származóan, a kereskedelemből kifolyólag, másfelől pedig a lakosság vásárlási szokásainak változása következtében. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítj a az a tény, hogy nemcsak a keletkező hulladékok mennyisége, hanem azok veszélyessége is növekszik. Az előbbi folyamatok pedig az egész társadalomra hatással bírnak, hiszen a környezeti ártalmak és az ezzel összefüggésben jelentkező egészségkárosodás minde n egyes állampolgárt veszélyeztet. Hiánypótló a javaslat abból az okból kifolyólag, mert jelenleg hulladékgazdálkodással kapcsolatos, átfogó magyar szabályozás nincsen, csak széttagolt szakterületi jogszabályok rendezik a témakör bizonyos kérdéseit. Azonba n egy széttagolt, hiányos szabályozás nem tartható fenn tovább, egyfelől a joghézag következtében kialakult káros és szennyező magatartások, másfelől pedig a nemzetközi, különösen az európai uniós csatlakozási folyamatból fakadó kötelezettségeink miatt. A törvény megalkotásának gondolata már a '90es évek elején megszületett, és ezt az igényt megerősítette a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény is, amely előírta, hogy a hulladékokról külön törvény rendelkezzen. Ezzel kap csolatban az akkori Országgyűlés el is fogadta a 108/1995. számú országgyűlési határozatot a hulladékgazdálkodásról szóló törvény elkészítésének kötelezettségéről. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a szabályozni kívánt témakör igen komplikált és szám os tevékenységi kört érint, a korábbi javaslatokat szakmai szinteken többször is meg kellett vitatni, át kellett dolgozni, és csak hosszú idő eltelte után, 1998ban kezdődhetett meg a jelenlegi változatnak
