Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 24 (130. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1491 Szeretném tényleg még egyszer kihangsúlyozni a magam részéről, hogy szociális alapon is kell vizsgálni a kérdést, de ez egy olyan jogkategória és egy olyan lehetőség, amely a jegyzők számára és pontosan a szociális feszültségek megoldása érdekében egyfajta gyorsított eljárási lehetőséget ad, mert mint ahogy Dornbach Alajos úr is elmondta, bírói úton is végre lehet hajtani ezt a kérdé st, de az sokkal hosszabb, és így az önkormányzat saját tulajdonú lakásához sokkal később tud hozzájutni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (11.50) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót normál felszólalásra Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Juharos Róbert képviselőtársunk által előterjesztett törvényjavaslat egy hosszú ideje létező és évről évre súlyosbodó problémára irányítja rá a tisz telt Ház figyelmét. Ez a probléma a lakások önkényes elfoglalásának emelkedő száma és a jelenség hatékony kezelésének az elmaradása. Az állam ez idáig nem mutatkozott képesnek arra, hogy hatékonyan kezelje ezt, a jelenlegi szabályozás szerint a szabálysért ési elkövetői kört. Emiatt az önkényes lakásfoglalás kezd társadalmi tömegjelenséggé válni, és elkövetése egyre szervezettebb arculatot mutat. Erre tekintettel a MIÉP képviselőcsoportja is fontosnak tartja az önkényes lakásfoglalás jelenségével szembeni ha tározott és energikus fellépést. Mivel napjainkra világossá vált, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alkalmatlan a jelenség kezelésére, ezért jogszabálymódosításokat is szükségesnek tartunk. A jogszabálymódosítások előtt azonban a jelenlegi szabályoz ás fogyatékosságainak a gyökerét kell feltárnunk első lépésként. A jelenlegi szabályozás legfőbb hiányossága az, hogy elsősorban birtokvédelmi ügyként kezeli az önkényes lakásfoglalás következményének a felszámolását. Ezt bírósági hatáskörbe utalja, és a b íróság feladatává teszi egy nem peres eljárás keretében a lakások kiürítésének elrendelését, és a bírósági végrehajtás szabályai szerint rendeli a lakás kiürítésének a végrehajtását. Eszerint rendelkezik a lakástörvény 91. §a. Ezenkívül szabálysértési tén yállás szintjén szankciók kerülnek megfogalmazásra, de az elkövetői kör szociális összetétele miatt a szankciók érvényesítésre nem kerülnek. Az elkövetői kör vonatkozásában a birtokvédelmi eljárásnak nincs visszariasztó hatása. Ez az elkövetői kör egyébkén t is agresszívan deviáns, gyakran verekedős hajlamú, akik közül sokan életvitelszerűen törnek fel üresen álló lakásokat, és költöznek azokba be. A birtokvédelmi eljárást követően nagyon sokan közülük egy másik üresen álló lakás ajtaját szakítják be, és fog lalnak maguknak lakhelyet. Néha az is előfordul, hogy ugyanazt a lakást foglalják el újra, ahonnan kiparancsolták őket. A gyakoribb jelenség azonban az, hogy egy újabb önkényes beköltöző jelenik meg a kiürített lakásban, és a kilakoltatott személy egy mási k üresen álló lakás ajtaját töri fel. Az is gyakori, hogy az önkényes lakásfoglalók nagy értékű pusztításokat és károkat okoznak az általuk lefoglalt lakásban. Gyakran előfordul azonban az is, hogy a lakás kiürítését elrendelő bírósági határozatot végrehaj tó szervek teszik lakhatatlanná a lakást, hogy ezáltal védjék meg az újabb önkényes beköltözéstől. Eljárásuk részét képezi, hogy csákánnyal kibontják a nyílászáró szerkezeteket, leszerelik a kommunális fogyasztást szolgáló berendezéseket, gáztűzhelyet, boj lert, mosogatót, vécécsészét és így tovább, majd kiköttetik a villanyt, a gázt és a vizet oly módon, hogy a beömlőnyílásokat vakdugókkal látják el. Van, amikor még a fürdőkádat is kibontják és elviszik, illetve a világítótesteket is leszerelik. Ezzel az el járással egy ajtó, ablak nélküli, kommunális szolgáltatásoktól megfosztott lakhatatlan lakást teremtenek, aminek a felújítási költségeit majd az viseli, aki lakásfelújítási pályázat révén a lakás bérletébe vagy tulajdonjogába juthat. Van tehát a jelenlegi jogi szabályozásnak egy, a javak pusztítását előidéző, önsorsrontó hatása is, hiszen mindazt, amit az önkényes lakásfoglaló nem tett tönkre a lakásban, azt tönkreteszik a lakás
