Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 24 (130. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1492 kiürítését végrehajtó szervek. Kialakulhat azonban olyan szituáció is, amikor a végrehajtó hatóság nem végzi el az előbb ismertetett rombolást, de ebben az esetben őriztetnie kell őrzővédő magánvállalkozásokkal a lakást újabb önkényes beköltözők megjelenésétől. A MIÉP képviselőcsoportja tehát örül annak, hogy Juharos képviselőtársun k felvetette ezt a problémát, hiszen égetően fontosnak tartjuk a megoldás kidolgozását. Az általa benyújtott törvénytervezet jogkövetkezményrendszere azonban nem tartalmaz olyan jogkövetkezményeket, amelyek visszariasztó hatást gyakorolnának az önkényes l akásfoglalók perspektivikus kalkulációira. A törvényjavaslat hibája, hogy hiányzik belőle a visszariasztó hatás kiváltása. A javaslat továbbra is birtokvédelmi ügyként, még ha kvázi birtokvédelmi ügyként is és erőteljesebb jogkövetkezmények alkalmazása nél kül kezelné az önkényes lakásfoglalás jelenségét. Mivel jelenleg az önkényes lakásfoglalás gyakorlata népmozgalmi méreteket kezd ölteni, és a birtokvédelmi eljárás jogelméleti és gyakorlati alkalmazása a kérdés kezelésére nem mutatkozik alkalmasnak, ezért az államnak a jogrendszer sakktábláján más jogterületekre kellene átlépnie. Ez a terület a tevékenység kriminalizálásának a jogterülete. Egy elkövetői magatartást az állam részéről kriminalizálni annyit jelent, hogy amilyen tevékenységhez az állam korábban nem fűzött büntetőjogi következményeket, ahhoz az állam büntetőjogi következmények alkalmazását helyezi kilátásba. Ehhez az államnak közjogi méltóságából fakadóan van joga és lehetősége is, az elszánt akarat fennállása esetén. Erre tekintettel a MIÉP képv iselőcsoportja kriminalizálni javasolja képviselőtársaimnak az önkényes lakásfoglalás elkövetői magatartását, annak súlyosan társadalomellenes megnyilvánulása esetén. Kriminalizálni, azaz büntetőjogi tényállássá minősíteni az önkényes lakásfoglalás egyes e seteit, nem azt jelenti, hogy a tényállás minden elemében új jogintézményi fogalmat kell megalkotni. Ebben az esetben inkább az lenne célszerű, ha a már meglévő, meggyökeresedett fogalmak összerakásából keletkezne büntetőjogilag értékelhető, önálló különös részi tényállás a büntető törvénykönyvben. Vétségként büntetőjogi felelősségre vonást kellene kilátásba helyezni az olyan önkényes lakásfoglalás elkövetői körével szemben, akiknek a szabálysértési felelősségét két éven belül ismételten jogerősen megállapí tották önkényes lakásfoglalás szabálysértésének elkövetése tárgyában. Bűntettként kellene büntetőjogi felelősségre vonást kilátásba helyezni az olyan elkövetővel szemben, aki a Btk. alkalmazása szempontjából különös visszaesőnek minősülne, illetve aki bűns zervezet tagjaként vagy üzletszerűen működne közre ilyen cselekmények végrehajtásában, függetlenül attól, hogy tettesként, bűnsegédként vagy felbujtóként tanúsított elköveti magatartást. Szabálysértésként törvényi szinten a szabálysértésekről szóló törvény ben meg kell fogalmazni az önkényes lakásfoglalás szabálysértési tényállását. Ez a jogszabály ugyanis most március 1jén lépett hatályba, és csak magánlaksértés szabálysértésének a tényállását tartalmazza a 139. §ában, ami csak magánindítványra büntethető . Az önkényes lakásfoglalók azonban az esetek túlnyomó többségében üresen álló önkormányzati lakások ajtaját szakítják be, amelyek nem tekinthetők magánlaknak, hiszen nem lakik ott senki. Magánlakká ezek a lakások akkor válhatnak majd, ha az önkormányzat e ladná vagy bérleti jogát kiutalná valakinek, és a tulajdonos vagy bérlő elkezdene ott jogszerűen magánlakni. A probléma azonban abban rejlik, hogy az önkényes lakáshasználó általában szemfülesebb ember, mint az, aki a lakást jogszerűen birtokba szeretné ve nni, és hamarabb beköltözik abba. A probléma komplex kezelése azt is igényli, hogy a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendeletét egy technikai módosítással kellene kiegészíteni. A szükséges módosítások megejtése esetén ugyanis el kellene kezdeni az önkényes lakásfoglalások szabálysértési elkövetőit nyilvántartani. Az előzőekben kifejtettekből látható, hogy három jogszabály módosítása szükséges a kérdéskör kezeléséhez. Ezek: a Btk., a szabálysértési kódex és a bűnügyi nyilvántartásról szól ó törvény végrehajtási rendelete. A felelősségi alakzat is hármas tagolású kellene hogy legyen: lenne egy szabálysértési minősítésű alapeset, lenne egy vétségi minősítésű bűncselekményi alapeset, és végül
