Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 22 (128. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Reform vagy retorika" című politikai vita - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1314 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr . Tisztelt Országgyűlés! A Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt képviselőcsoportja jelezte, hogy a vezérszónoklatot megosztva kívánják ismertetni. Először megadom a szót Hegedűs Mihály képviselő úrnak. Tessék! DR. HEGEDŰS MIHÁLY , az FKGP képvis előcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először meg kell köszönni a Szocialista Pártnak a mai egészségpolitikai vitanap kezdeményezését. Másodszor pedig szeretnék gratulálni Gógl Árpád miniszter úrnak, hogy egy rendkívül jó mun kaanyagot tett az asztalunkra, amely az egészségügyi rendszer továbbfejlesztésének programját tartalmazza. A körülbelül húsz éve folyó egészségügyi reform során egy szokatlanul színvonalas munkaanyagot kaptunk, amelynek legnagyobb értéke a reális helyzetér tékelés. Talán el lehet mondani, hogy egy rendkívül jó anamnézist, diagnózisfelállítást követően egy jó terápiás elv rögzítése során talán vannak vitatható terápiás lépések; részben a mai nap is hivatott ezt a vitát folytatni a részletkérdésekben. A magyar állampolgárok alkotmányos joga, hogy a megbetegedés esetén hozzájussanak a szükséges egészségügyi ellátáshoz. Az alkotmányos jogok helyes értelmezése a modern egészségkultúra szemléletén alapul, amely intézményesíti az egészségmegőrzést és a betegségek me gelőzését. Az egészségfinanszírozási reform kulcsponti része, hogy lehetővé tegye az egészségügyi szükségletekre szánt többletforrások költséghatékony, a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét egyaránt érvényesítő felhasználását. A munkaanyagban felvázolt reformok talán megrázzák az egész egészségügyi ellátórendszert, de az biztos, hogy ezen keresztül országos politikai aktivitást fognak indukálni, kiváltani. A Független Kisgazdapárt szerint is vannak vitatható pontok a munkaanyagban. Hogy milyen nehéz még egy jól kidolgozott döntést is elfogadtatni az érintettekkel, azt jól példázza az angol kormány eljárása az úgynevezett költségviselő családorvos intézmény bevezetésével kapcsolatban. Miután a családorvosok és minden érintett egyaránt tiltakozott az új in tézmény ellen, a kormány lemondott arról, hogy az új intézményt kötelezővé tegye. Az új intézmény mint megpályázható alternatív megoldás került a törvénybe, ahol a pályázó családorvosok szigorú feltételeknek kellett hogy megfeleljenek. Azóta ezt az intézmé nyt az angol egészségügyi reform egyik legsikeresebb újításaként tartják számon. Fontosnak tartom, hogy a munkaanyag leszögezi, hogy az ágazat a tíz év alatt, amely a rendszerváltás óta eltelt, reálértékben felére csökkent forrásokból fenntartotta a működő képességét, emelkedett a nyújtott szolgáltatások minősége és mennyisége. Ez a reálbérek drasztikus csökkenése, az eszközpótlások elmaradása, az infrastruktúra és az épületek lepusztulása árán történt. A hatékonyság növelésének ezen tartalékai a végsőkig ki merültek. A magyar népesség egészségügyi állapota európai összehasonlításban a legrosszabbak között van. A születéskor várható élettartam az egyik legalacsonyabb. Ez a hihetetlen arányú egészségvesztés nem az egészségügyben keletkezett, ma mégis sok közgaz dász, pénzügyi szakember az egészségügyet hibáztatja a lakosság rossz egészsége miatt. Pedig az egészség nem az egészségügyben keletkezik, és nem is ott vész el. Az egészségügyi ellátás csak 1011 százalékban felelős a lakosság megbetegedési és halálozási viszonyaiért. Ennek ellenére a pénzügyi politika egyik állandó céltáblája az egészségügy. Ebből a helyzetből az egészségügy önmaga nem tud kikerülni mindaddig, amíg nem változik meg a tervezési gyakorlat. Az egészségügyi kiadások tervezésénél nem a tényleg es, a lakosság katasztrofális egészségi helyzetéből adódó feladatok, hanem a bázisszemlélet, a fiskális szándékok a meghatározók. A kitűnő munkaanyag a célok megfogalmazásánál elsőként említi, hogy a megmentett életévek száma emelkedjen, azaz növekedjen az egészségnyereség. Ez olyan kívánság, amelyet nem az egészségügy tud teljesíteni. Ezt a többletet az egész társadalom összefogásával lehet csak elérni. Meg
