Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TÓTH ANDRÁS
106 megállapodásra jutni, nem sikerült elérni azt, hogy kellő bölcsességgel felülemelkedjünk a pártpolitikai érdekeken, és egy olyan házszabálymódosítást fogadjunk el, amely az adott kérdésben valóban alkalmas lett volna a rendezetlen kérdés meg oldására; tudvalévő, hogy ebben az esetben a frakcióalakítási jogról és ennek létszámhatárának kialakításáról szólt a javaslat. Való igaz az, amit mond Salamon képviselőtársam, most ismét olyan helyzet alakulhat ki, hogy a Magyar Országgyűlés asztalán olya n javaslat fekszik, amelyet a kormánykoalíció többsége egyoldalúan, a konszenzuskeresés szándéka nélkül terjesztett be a parlament elé. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben valóban benne van az a veszély, hogy kudarc következik ennek a javaslatnak a sorsá t illetően is, és ismét az lesz, hogy nem tudja megnyerni vagy elnyerni a kétharmados támogatást, amely a Házszabály módosításához szükséges. Az okokat én másutt látom, és nagyon bízom abban, hogy ha a süketek párbeszédét végre be tudnánk fejezni, és valób an konstruktív módon olyan javaslat kidolgozására fordítanánk energiánkat, amely egyrészt megfelelne az Alkotmánybíróság döntésének, másrészt szakmailag körültekintő és megalapozott szabályozást tartalmazna, harmadrészben kielégítené az ellenzék és a kormá nykoalíció ellenérdekelt feleinek azt a vékony, közös ponton található azonos érdekeltségét, törekvéseit, akkor azt gondolom, ezek a kudarcok megelőzhetők lennének. Az előkészítő munkák alapján úgy gondolom, hogy az a javaslat, amelyet Vitányi István képvi selőtársam szóban indokolt és beterjesztésre került, valóban nem felel meg az Alkotmánybíróság döntésének. Nem felel meg, elsősorban azért, mert azt a feladatot nem végzi el, amely feladatra az én értelmezésem szerint az Alkotmánybíróság határozata megrend elést adott. Mit tartalmaz az a határozati javaslat, amelyet önök letettek az asztalra? Három konkrétumot tartalmaz: az egyik konkrétum arról szól, hogy normaszöveggé átminősítik az Alkotmánybíróság határozatában meglévő három elvi szempontot, tudvalevően a folyamatos működés követelményét, másrészt az alkotmányból eredő parlamenti feladatok maradéktalan elvégzésének szükségességét, harmadrészt pedig azt az ominózus tételt, hogy az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladó módon kövessék egymást. Önök ez t beemelik a Házszabályba, egy olyan testületnek, amely természetesen nem normaalkotásra rendeltetett - gondolok az Alkotmánybíróságra , ezt a három szempontját átemelik, és úgy vélik, hogy ezzel a feladat, úgymond, el van végezve. A másik konkrétum az, h ogy nagy kegyesen egy feles döntés előtt ötöt percben lehetőséget adnak a parlamentnek, az ellenzéknek, hogy kifejtse álláspontját a Ház működési rendjével vagy az ülésezési renddel kapcsolatban, majd önök, saját érdekeiknek megfelelően, egy feles döntéss el eldöntik, hogy mi az, ami az érdekeiknek, szándékaiknak a legjobban megfelelő. A harmadik konkrétum az, amellyel egyébként egyetértünk, hogy egy adott bekezdés minősüljön át önálló paragrafussá, mert a Házszabály logikája ezt követeli. Ez az egyetlen ol yan pont, amely egyébként ebben a határozati javaslatban támogatható az ellenzék részéről. Minden más, a metódust illetően, a szabályozást illetően, az egész processzust illetően ugyanabban a rendben maradna, amit egyébként az Alkotmánybíróság kifogásolt! Önök semmihez nem nyúlnak hozzá, gyakorlatilag ezzel az ötötperces hozzászólási lehetőséggel, úgymond, kipipálják az Alkotmánybíróság követelményeit. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ha önök szépen, csendben egy sötét szobában leülnek, azért saját maguknak is bevallják, hogy ezt maguk sem fogadnák el, ha ellenzéki pozícióban ilyen javaslatot kapnának. Én azt gondolom, az alapprobléma valóban ott jelenik meg, hogy a Házszabály szabályozása nem kielégítő, és azért nem kielégítő, mert amikor ez 1 994ben készült, illetve korábban is, az ülésezési rend dolgában egyfajta bizalmi elv érvényesült, és ennek a bizalmi elvnek alárendelten jelent meg a szabályozás. Tényleg nem tartalmaz sok konkrétumot a Házszabály: rögzíti egyrészt azt, hogy milyen üléssz akok vannak, az ülések, ülésnapok hogyan rendeződnek el, és egyébként minden más ügyet odatesz a házbizottság asztalára, azzal, hogy ha nincs egyetértés a házbizottság ülésén, akkor a parlament feles döntéssel az egyetértésből adódó konfliktust feloldja és elrendezi a kérdést.
