Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TÓTH ANDRÁS
105 másik módszer hátránya, hogy a normatív követelmények adott esetben jogértelmezést kívánnak, előnye viszont, hogy rugalmas, az Orszá ggyűlés által megoldandó, olykor előre ki nem számíthatóan felmerülő feladatokhoz igazodó ülésezési rendre vonatkozó döntések meghozatalának lehetőségét teremti meg. A FideszMagyar Polgári Párt éppen e rugalmassága miatt támogatja ezt a módszert, figyelem mel arra is, hogy álláspontunk szerint bizonyos, az alkotmányosság követelményeit maradéktalanul kielégítő keretek között a konkrét munkarend ülésszakonkénti kialakítása nem jogalkotási feladat, hanem politikai konszenzus kérdése. A mai aktuálpolitikai hel yzetet tekintve láthatjuk, hogy most, amikor a konkrét munkarend kérdésében a parlamenti frakciók között nincs kétharmados konszenzus, az első megoldás szerinti módszer eleve kudarcra van ítélve. (21.50) Már csak ezért is a FideszMagyar Polgári Párt azt a második fajta megoldást támogatja, amely a kudarcot úgy kerüli el, hogy ugyanakkor az absztrakt norma szintjén alkotmányos szabályozást biztosít. Az ügyrendi bizottság által előterjesztett országgyűlési határozati javaslat ennek a második megoldásnak az ú tját járja, és az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően alkotmányos szabályozásra tesz javaslatot. A javaslat a Házszabály részévé kívánja tenni mindazokat a követelményeket, amelyeket az Alkotmánybíróság határozatában az Országgyűlés alkotmányos funk ciói betöltésének kritériumaként meghatározott. Az ügyrendi bizottság előadója utalt arra, hogy az ellenzéki pártok közül az MSZP és az SZDSZ képviselői a javaslat előkészítő munkálataiban és kidolgozásában nem vettek részt. Ezt nagyon sajnálatosnak tartju k, annál is inkább, mert szocialista és szabad demokrata képviselőtársaink távolmaradása nem pusztán tiszteletlenség és közvetett szembenállás az Alkotmánybírósággal, illetve döntésével szemben, hanem magában hordozza a házszabálymódosítás fiaskójának leh etőségét. Sajnáljuk, hogy a szocialista és a szabad demokrata frakciók álláspontját - a puszta tagadást leszámítva - nem ismerhettük meg, és az ügyrendi bizottság nem találkozott részükről alternatív javaslattal. A MIÉP képviselője az albizottságban - erre is utalt Vitányi képviselőtársam az imént - előterjesztett ugyan egy olyan alternatívát, mely konkrétan minden héten plenáris ülés tartását rendelte volna, ezt a megoldást azonban az MSZP és az SZDSZ frakciója nem támogatta. Az Alkotmánybíróság az elmúlt időszakban két esetben is alkotmányellenesnek mondta ki a Házszabályt, annak több pontját érintően. A Házszabály alkotmányellenességének kiküszöbölésére irányuló, az első esetkört érintő házszabálymódosítási javaslatot, mely nagy tekintélyű jogtudós és má s jogi szakértők véleményén alapuló szakmai javaslat volt, az MSZP és az SZDSZ a közelmúltban lesöpörte. Most a másik esetkört érintő javaslatot is ez a veszély fenyegeti. Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar Polgári Párt bízik a józan ész felülkerek edésében, bízik abban, hogy a szocialista és a szabad demokrata frakció végül nem fogja útját állni az alkotmányos szabályozásnak. A javaslat sorsa a Fideszen nem fog múlni, erről és a FideszMagyar Polgári Párt frakciójának támogató szavazatairól biztosíth atom a tisztelt Országgyűlést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Tóth András úr, az MSZP képviselőcsoportja nevében. Megadom a szót. DR. TÓTH ANDRÁS (országos lista), az MSZP képviselőcsopor tja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt érdeklődő Képviselőtársaim! Azzal folytatom a hozzászólásomat, amit Salamon képviselőtársam hozzászólásának végén említett. Valóban, tavaly decemberben, alig két hónapja történt az, hogy ebben a Házban az ügyrendi bizottság által előterjesztett házszabálymódosítási javaslatot az Országgyűlés elvetette. Mi - és én személyesen is - ezt úgy éltük meg, hogy kudarc volt, hogy egy olyan ügyben, amely fontos lett volna a Magyar Országgyűlés életében, nem sikerült
