Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SOLT PÁL, a Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke:
48 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen visszaélés lenne ezzel a lehetőséggel, amely most megadatott nekem, ha arra törekednék, hogy reflektál jak valamennyi felszólalásra; ennek nincs is értelme. Néhány kérdést szeretnék kiragadni, de elsősorban és legelőször is szeretném megköszönni minden hozzászóló, felszólaló észrevételeit. Valamennyi felszólalásból az igazságszolgáltatásért való felelősség hangját éreztem ki. Természetesen a hozzászólások maguk sem voltak mindenben egybehangzóak. A szándékuk mindenképpen az, és ezt meg kell köszönni. Elsősorban szeretnék utalni arra, hogy a kormány képviseletében az igazságügyminiszter asszony által elmondo ttak az én megítélésem szerint nagymértékben találkoznak azokkal a gondolatokkal, amelyekkel én is nézem az igazságszolgáltatás és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyzetét. Kizárólag arra utalnék az ő felszólalásából, hogy nagyon fontos számunkra az a hír értékű megjegyzése, amely az úgynevezett jogi asszisztensképzés megindulására utal. Valóban igaz az, hogy európai összevetésben a bírót segítő egyéb tisztviselők és segítők száma, aránya rendkívül alacsony Magyarországon, hiszen egy bíróra még két segítő sem jut összességében. Ez nagyon sokat ront a helyzeten. Azt gondolom, hogy ő is egy kissé, kismértékben érintette a tájékoztató többek által felvetett hiányosságát, amely nem utalt elegendően arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács mit tett a helyzet megváltoztatására. Úgy gondolom, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elsőévi működését elég világosan bemutattuk a tájékoztatóban. Ez a második év sokkal erősebben irányul arra a kiútkeresésre, ami rajtunk áll. Erre a kiútra termész etesen szeretnék visszatérni. Nincs mit hozzáfűznöm - nem is vitához, hanem - azokhoz az elismételt álláspontokhoz, amelyek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létét kérdőjelezték meg. Ez természetesen konzekvensen hangzott el azon képviselőktől, akikn ek korábban is ez volt a véleményük. Az is többször elhangzott, hogy a bírák a törvényeknek vannak alávetve. Nos, ezt a törvényt sem a bírák készítették. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a parlament által hozott törvény alapján működik, és amíg így működik, addig tesszük a dolgunkat, nem tudunk hozzászólni ahhoz, hogy miért nem kellene léteznünk. Ha olyan törvény lesz, amely alapján nem ez az igazságszolgáltatási, igazgatási modell lesz, akkor aszerint fogunk dolgozni. Azt hiszem, hogy ezek a felveté sek ma már nem indokolnak vitát. Sokkal súlyosabb kérdés - itt egybehangzás mutatkozott a kormánypárti és az ellenzéki oldalról is , ami a költségvetési érdekérvényesítési képességünket és eredményünket illeti. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létr ehozása során és hatáskörének meghatározásában természetesen nagyon fontos elem volt, hogy az új és merőben szokatlan - a költségvetés kezelésére, összeállítására kiterjedt - hatáskörrel hogyan tud élni. Tudatában vagyunk annak, hogy lobbicsoportjaink ninc senek, és nem is lehetnek. Az Országgyűlésben, minden eddigi országgyűlésben majd minden társadalmi rétegnek, csoportnak, foglalkozási ágnak és hivatásnak megvannak a képviselői. A bírók ezek közé soha nem fognak bekerülni. Tehát ez az elsődleges érdekérvé nyesítési fórum nem áll a rendelkezésünkre. Természetesen volt bírók bekerülhetnek, és meg is köszönöm, hogy minden lehetőséget egy szál volt bíró megragad ebben a Házban, hogy a bírák érdekét belülről, empatikus módon képviselje. Mégis azt mondom, hogy eg y kicsit fájó számomra, ha itt, ebben az intim körben és mindig ugyanazokkal a személyekkel lefolytatott beszélgetésben szó esik arról, hogy vajon hogyan létezik, hogy a költségvetésből hiányzik az az 510 millió forint, ami a helyi bírók pótlékára van. Tec hnikailag meg tudom mondani: a törvényt a parlament a helyi bírák pótlékáról december 7én hozta meg, a költségvetési keretszámokat, a fejezetek főösszegeit viszont november 30án határozta meg, illetve szavazott. Ebből tehát nem az következik, hogy ennek a költségvetésben kellene benne lennie, bár mi felvetettük már a költségvetés készítésekor, hogy a kormány ilyen javaslatot tesz, mert már előttünk volt. Tehát bekerülhetett volna a költségvetésbe, de szigorúan, legiszlációs szempontból azt is mondhatom, h ogy nem szavazhatott meg november 30án a költségvetés egy december 7én bekerült
