Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
44 Hozzászólásra következik Fenyvessy Zoltán úr, a MIÉP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő. Megadom a szót. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Vendégek! Az elő ttünk fekvő beszámoló nagy terjedelmű kórjelentést rajzol fel az igazságszolgáltatás helyzetéről. A beszámoló helyenként rámutat a kialakult helyzet okaira is. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke azonban a beszámolóból kitűnően azon az álláspont on van, hogy nem tisztsége ismertetni a kialakult helyzetből kivezető út irányát. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 47. §a szerint neki tájékoztatási feladata van az Országgyűlés felé, ami valóban nem öleli fel a programalkotás poli tikai kötelezettségét. Mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás helyzetében változás nem történik, addig ezt a beszámolót minden évben örök vizsgadolgozatként elő lehet terjeszteni a parlamentnek, ahol azt majd elfogadják, és minden marad a régiben. Az anyag adatokkal alátámasztott, gondolatokban összeszedett, és minden fontos részletre kiterjedő jellegű - a tényeket regisztrálja, de megoldást nem javasol. A kérdés a MIÉPfrakció számára úgy merül fel, hogy mit tehet az Országgyűlés egy ilyen, nyomasztó megál lapításokban gazdag beszámoló olvasata után. Jelenleg nincs jelentősége annak, hogy elfogadjuke vagy sem, hiszen a helyzeten ez nem változtat. A tényekkel szembesülni kell! Nem lehet azonban úgy elfogadni ezt a jelentést, hogy széttárjuk a karjainkat, és belenyugszunk annak tartalmába. Magyarországon ugyanis az igazságszolgáltatás gyógyításra szoruló beteg. Valamennyi, eddig kormányon lévő politikai erő felelős a kialakult helyzetért, aminek az átgondolt kezelése évtizedek óta elmaradt. A beszámolóban rögz ített gondok röviden az alábbiakban összegezhetők: Magyarországon 1 millió 300 ügyet 2300 bíró kezel. A polgári ügyek terén a pereskedés tömegjelenséggé vált, és a bűnözés is jelentősen megemelkedett. Ezért persze nem a bírói kar a felelős, ami egyébként e lnőiesedett. A helyi bírák 75 százaléka, a bírósági vezetők fele nő, akiket a háztartási és anyasági kötelezettségek is nagyobb mértékben terhelnek az ítélkezés mellett, mint a férfi kollégákat. A pereskedés tömegjelenséggé válásának okai társadalmi, polit ikai, gazdasági természetűek, és a különböző, egymást követő kormányzati adminisztrációk államművészeti gyakorlata ezt a jelenséget a jelenségbe belenyugodva kezelte. A folyamatok arra is kiterjednek, hogy az ügyek elbírálását végző bírói kar nehezen tud e ligazodni a folyamatosan változó jogrendszer előírásainak tengerében. Kezdetben a rendszerváltásra hivatkozva még meg lehetett volna indokolni ezt a jelenséget, de később sem volt képes elcsitulni a jogszabályváltoztatások géppuskaropogása. Ma már a jogi szakmában folyamatosnak tekinthető az embert és időt őrlő továbbképzés, az újabb és újabb jogszabályok előírásainak a megismerése, ami elvonja az ügyeket elbíráló rendezőerőt. Különösen a kisebb létszámú, alsó fokú bíróságokon okoz ez gondot, ahol a létszá mhiány miatt kisebb a lehetőség a szakosodásra is. A nagy ügyszámteher és az áttekinthetetlenül szaporodó és változó jogszabályok mellett súlyosbította a bíróságok helyzetét tekintélyük rohamos csökkenése is. Ez abból eredt, hogy nem voltak képesek megfele lni az egymást követő törvényhozások és kormányok által előidézett zűrzavarnak. Nem csupán a bírói személyi presztízs sínylette meg ezt a folyamatot, hanem a bíróságok ítéletének a presztízse is. Ítéletük nagy százaléka a polgári ügyek területén ugyanis vé grehajthatatlan, vagy az eljárás hossza miatt időszerűtlenné vált. Vannak ezen túlmenően - már mások által is említett - 1015 éve húzódó peres eljárások. Emiatt fokozatosan kialakult egy olyan közvélekedés, amely elveszítette a hitét a hatékony
