Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
39 kell, hogy a törvénynek alá van vetve a legfőbb bírói kar is, és úgy gondolom, annyiban nem jelent veszélyt ez a fajta tendencia, amennyiben az előbb mondott, a törvénnyel ténylegesen szemben álló dö ntés nem válik nyilvános döntéssé, hanem megmarad egy bíró magánvéleményének. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Hack Péter úrnak, az SZDSZképviselőcs oport vezérszónokának. DR. HACK PÉTER , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Vendégek! A bíráskodás rendben folyik Magyarországon, mondta Solt Pál elnök úr május 19én az alkotmányügyi bizottság ü lésén, és azt gondolom, valamennyien - talán az előttem szólók felszólalásaiból is ez derült ki - egyetértünk ezzel a tömör megfogalmazással. Igen, a bíráskodás rendben folyik Magyarországon. Ugyan az Európai Bizottság országjelentése ezt kiegészítette - m int ahogy hallottuk az elnök úr előterjesztéséből - azzal is, hogy a túlterheltség miatt lassan folyik, és valóban ez egy probléma, de azt gondolom, az alaphelyzet az, hogy rendben folyik a bíráskodás. Ez is az oka annak, hogy ma az OIT beszámolójáról szól ó vita nem indulatoktól túlfűtött Házban, a különböző hatalmi ágak közötti csatározások keretében zajlik, hanem nyugodt, kiegyensúlyozott körülmények között. Ez is lehet oka annak, hogy a költségvetés vitájában a soksok probléma mellett a bíróságok helyze te, a bíróságokat érintő költségvetési kérdések csak néhány percet vettek igénybe a mintegy 30 órás időkereten belül. Ez a helyzet, azt gondolom, mindannyiunk számára megnyugtató annyiban, hogy ha visszatekintünk az elmúlt tíz esztendőre, sok lépést megtet t a magyar törvényhozás és a mindenkori magyar kormány annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatást közelítsük az európai helyzethez. (17.40) Ugyanakkor úgy ítélem meg, hogy a mai vitánknak nem elsősorban az a célja, hogy véleményt nyilvánítsunk a bíróság ok tevékenységéről, vagy hogy megpróbáljuk ezt a tevékenységet befolyásolni, még kevésbé, hogy esetleges, a bíróságokkal vagy egyes bírákkal meglévő vitáinkat próbáljuk erre a színtérre behozni, hanem inkább az, hogy az Országgyűlés kapjon egy lehetőséget arra, hogy évente áttekintse: vajon a törvényalkotással, a költségvetési törvények elfogadásával a maga részéről mint törvényhozó hatalom, megtette mindent annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásunk valóban eurokonform, az európai normáknak megfelelő , magas szintű, gyors és hatékony igazságszolgáltatás legyen. Ebben a tekintetben azokat a szavakat, amelyeket már volt szerencsém idézni, tehát hogy a bíráskodás rendben folyik Magyarországon, lehetne úgy is fogalmazni, hogy ma a bíróságok helyzete jobb M agyarországon, mint öt vagy különösen sokkal jobb, mint tíz évvel ezelőtt volt, de véleményem szerint a bíróságok helyzete messze elmarad az optimálistól. Még nagyonnagyon sok tennivalónk van, hiszen amikor 1989ben megindult a rendszerváltozás folyamata - vagy 1990ben, ezt a vitát most nem akarom itt lefolytatni , akkor a bíróságok helyzete katasztrofális volt. Míg NyugatEurópában vagy ÉszakAmerikában - vagy ha összefoglaló néven mondhatom, a civilizált nyugati világban - a bírói pálya a jogászi hivat ás csúcsa volt már 1989ben is, a bíróságok az állami szervezetrendszeren belül kiemelt presztízsű szervezetek voltak, komoly infrastrukturális háttérrel; addig Magyarországon a bírói pálya a nyolcvanas évek végén még mindig a hivatásukat szerető fanatikus ok áldozatvállalásából volt olyan, amilyen volt. A bírói pálya vonzereje nagyon csekély volt, és a kilencvenes évek eddig eltelt időszakában, nagyon komoly erőfeszítésekkel is csak némi javulást lehetett elérni. Ez a némi javulás ugyan a pálya vonzerejét m egteremtette, de kérdéses az, hogy ennek a bírói pályának a hosszú távú megtartó ereje mennyire fog megmaradni. (Kapronczi Mihály helyét a jegyzői székben dr. Juhászné Lévai Katalin foglalja el.) Amikor 1997ben az igazságszolgáltatási reformcsomagot tár gyalta az Országgyűlés, akkor a Fidesz akkori vezérszónoka, Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy mostantól kezdve az
