Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
38 A második kérdést az OIT, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács intézményének értékelése jelenti. Talán mindenki előtt ismeretes, nem hiszem, hogy titkot árulnék el, hogy a Független Kisgazdapárt orsz ággyűlési képviselőcsoportja nem támogatta 1997ben azt a lépést, amely kiemelte a kormány igazságügyi eszköztárából az igazságügyi igazgatás jogköreit, és egy független, önálló, önkormányzati korporatív fórumra, a bírák korporatív fórumához tolta át ezeke t a jogokat. Nem támogattuk, és hadd mondjam, valóban úgy, ahogy Isépy Tamás mondta, gyakorlatilag lényegében egyetlen kivétellel ilyen nem létezik. Az egyetlen kivétel az olasz megoldás, ahol valóban van egy ilyen; nem ismerem a korábbi kormány tájékozódá sát, de nyilvánvalóan az olasz gyakorlatból jött ez át, annyi erősítéssel, hogy az olasz gyakorlatban nem annyira a bírói karhoz került át - ott is többségben vannak, például a köztársasági elnök diszponál fölötte. Lényegében úgy lehet mondani, ma a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács sokkal keményebben átkerült a bírói karhoz, mint az olasz mintaadó példa volt. Az összes többi európai országban ez nem létezik. Végig kell gondolni. Egyet hadd mondjak, nem akarok különösebb kritikát tenni két év után , én úgy gondolom, hogy megtörtént a lépés - nem is tudom, hogyan fejezte ki Isépy képviselőtársam, talán "térdre..." , nincs kétharmada az új kormánytöbbségnek, kormánypártoknak, de mindenképpen ez egy létrejött intézmény, azt hiszem, hogy ezen most már nem érdemes akkor ezen meditálni. Egy a fontos, hogy én azt hiszem, az új parlamenti többségnek megvan az a módja, amely korábban igazságügyi szervezeti jogokkal, bírói kinevezéssel, megyei bírósági vezetők és a többi kinevezéssel... - ami ma már nincsen m eg, azt hiszem, leszűkült a jogkörünk. A parlamenti többség egyet tud megtenni ma már: a törvények módosításával, az eljárási és anyagi törvények módosításával igyekeznek azokat a jogpolitikai célokat átvinni törvényi rendelkezési formába, amely abba az ir ányba tolja ezt a bírói szférát, amelyet a törvényhozási többség akar, akarja, hogy menjen, de nem vitás, hogy a törvények módosítása az egyetlen eszközünk. Tudniillik úgy szól az alkotmányba foglalt bírói függetlenség elve, hogy a bíró független, csak a t örvénynek van alávetve, azonban annak alá van vetve, és ezért az a jogpolitikai cél, amely törvényi rendelkezéssé válik, ott úgy lehet mondani, a bírák fölemelik a kódexet, és aszerint kell dönteniük. Engedjék meg, hogy a maradék két és fél percben itt egy problémára hadd utaljak. Remélem, hogy ez nagyon kivételes, ritka, de én már találtam egy olyan kérdést; én lelkes pártolója vagyok, és azt hiszem, joggal - az európai fejlődés ismeretében joggal - a precedensjognak, azonban itt lehet probléma, és egy pro blémát hadd emeljek ki a maradék két percem alatt, ami még hátravan. Tudniillik a bíró a törvénynek alá van vetve, és én találtam egy olyan kommentárt, ahol a Legfelsőbb Bíróság legfőbb büntetőbírája írja - a többségét ezeknek a büntetőjogi kommentároknak a Legfelsőbb Bíróság bírái írják - a büntetéskiszabás elveiről, hogy a bizonyos középértékhez már letették, azt hiszem, egy fél éve jelent meg a 83. §hoz fűzött megjegyzés, a (2) bekezdésbe beraktuk, hogy a középmértékből kell kiindulni. Ez a kommentár az t írja lényegében, hogy ez egy kriminálpolitikai javaslat, lényegében nem érinti a büntetéskiszabást. Kérem szépen, az indokolással is foglalkozik ez a kommentár, az indokolás kifejezetten jelzi, hogy a kormánytöbbség azt a jogpolitikai célt támogatja, hog y nem tartja elegendőnek azt a büntetéskiszabást, amely az alsó határon van, vagy azt alulról lépi át. A középértéket azért kellett létrehozni, hogy emelje a kiszabott büntetési tételeket. Az ország legfőbb büntetőbírája, tehát a Legfelsőbb Bíróság legfőbb büntetőbírája, aki a kommentárt írta - hadd jelezzem, ez magánvélemény, nem jelent meg vhkban vagy jogegységi határozatban ; hadd jelezzem, aki elolvassa ezt a törvényszöveget, fölveti azt, hogy: kérem szépen, ez szemben áll azzal a törvényi rendelkezés sel, amit mi meghoztunk. Tehát ezért hadd jelezzem - ez nagyon kivételes, és mivel most rögtön lejár az időm mindjárt, hadd jelezzem , hogy támogatjuk a tájékoztatót, támogatjuk azt a nagyon fontos törekvést és azt a nagyon fontos fejleményt, hogy a legfő bb precedensbírósággá váljon a bíróság, azonban vigyázni
