Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
36 vannak, és mivel ő államtitkár volt, nyilván megalapozottak az információi, hadd köszöntsem én is őket. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekv ő tájékoztatás a bíróságok helyzetéről a mellékletekkel együtt több mint 200 oldal, és egy sor olyan kérdést érint, amelyekből 15 perc alatt csak a legfontosabbakra lehet kitérni. Engedjék meg, hogy én is szelektáljak, és csak két nagyon fontos kérdést eme ljek ki, erre időm lesz, hogy körbejárjam ezeket. Ezek közül az első a bírósági reform következő lépése, amelyről a tájékoztató részletesen szól. Itt csak azt szeretném kiemelni, amiben az Országos Ítélőtábla felállításáról van szó. Tudjuk nagyon jól, hogy ez érinti a Legfelsőbb Bíróság egész működését, munkaterhét, és éppen ezért a Legfelsőbb Bíróságon keresztül az egész magyar bírói hierarchiát. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja e tábla felállítását, és ennek helyességérő l az európai legfelsőbb bíróságok gyakorlatának elemzése győzött meg bennünket. Ezzel a lépéssel ugyanis - az a mi megítélésünk is - csökkenteni lehet azt a tényleg óriási munkaterhet, fellebbezési és felülvizsgálati ügytömeget, amely a Legfelsőbb Bíróságr a hárul. 1998as adat szerint meghaladta a 6 ezret a fellebbezési ügyek száma, de most hallhattuk, hogy ez a mostani évben 20 százalékot még növekedett is. Támogatjuk tehát azt, hogy ez az Országos Ítélőtábla felállításával lekerüljön a válláról, és csak a felülvizsgálati ügyek maradjanak, ami persze szintén nagyon sok, 56 ezer, ha jól emlékszem a pontos számokra, tehát ez is nagy tömegű munkát jelent, de nem vitás, hogy ezzel lehetővé válik, hogy a Legfelsőbb Bíróság tehermentesedve az egyszerű fellebbezé si ügyek alól, jobban az egységes ítélkezés hordozójává váljon. Ez azért is fontos, mert a legfelsőbb bíróság egyre inkább a legtöbb nyugati és északeurópai országban - az elemzések szerint - az ország legfőbb precedensbíróságává válik. Mindenhol megszüle ttek NyugatEurópában, ÉszakEurópában is azok a módosítások, amelyek a legfelsőbb bíróságról levenni igyekszenek ezeket a terheket, és néhány száz, még ezer ügy alá is megy a munkaterhük száma. Ezzel lehetővé válik, hogy ezt a sokkal kisebb ügytömeget, dö ntési tömeget alaposan körbejárva, csak a jogi dilemmákra koncentrálva tudjanak dönteni. Ez a megoldás a magyar helyzetet is ebbe az irányba vinné el, és akkor a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb magyar precedensbírósággá válna. Hadd jelezzem, hogy ez nemcsak e gy jövőbeni út. Az elemzések azt mutatták meg, hogy ténylegesen a magyar Legfelsőbb Bíróság az elmúlt húsz évben is ebbe az irányba fejlődött. Egy elemzés szerint például 1977ben polgári ügyekben csak elvétve lehetett találni olyan ítéletet, amely korábbi precedensre, bhra hivatkozott volna; ezzel szemben az elmúlt húsz évben, 19778898ra, tehát napjainkra alaposan megnövekedett ez, és az elemzés szerint elérte a 20 százalékot - a korábbi precedensekre is hivatkozik a törvényszöveg mellett , büntetőügy ekben ez még jóval nagyobb, az egyharmadát is eléri az ügyeknek. Tehát lehet mondani, hogy ez mára már egy realitás, a magyar Legfelsőbb Bíróság az országgyűlési törvényjog mellett az ítélkezések alapját jelentő magyar bírósági precedensjognak mármár ma i s a hordozója. Nem vitás az, hogy amennyiben ez a fejlemény végbemegy a jövőben, akkor ez a precedensbírósági szerep, tehát ami az egységes bírói gyakorlat hordozójává és irányítójává válik, az még inkább előtérbe kerül. Hadd jelezzem, hogy jogpolitikailag persze elképzelhető lenne több álláspont ehhez. Én személy szerint és a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja támogatjuk ezt a fejlődést. Elképzelhető és biztos vagyok benne, hogy vannak olyan magyar jogpolitikai csoportok, jogászcsoportok, amelyek me gállnának annál, amit a mai magyar alkotmányjog is mond: a bíró a törvénynek és csak a törvénynek van alávetve, következésképpen a törvények között behálózza a precedensek, a korábbi releváns döntések tömege, leszűkíti, és ezeket a bhkat is - azt lehet mo ndani - odatartja a következő bírák elé, hogy ennek a keretein belül kell dönteni. Tehát jogpolitikailag elképzelhető egy olyan álláspont, amelyik azt mondja, hogy álljunk meg ezzel, csak a törvénynek van alárendelve, és ezen belül nincs alárendelve a korá bbi bhknak. Ez elképzelhető lehet.
