Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HOMOKI JÁNOS honvédelmi minisztériumi államtitkár:
288 Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében ki kíván reagálni. (Dr. Homoki János jelentkezik.) Homoki államtitkár úr jelentkezett. Megadom a szót. DR. HOMOKI JÁNOS honvédelmi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valamennyiünk e lőtt ismert, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, kihasználva a néhány hétig tartó, minden jóérzésű embert szomorúsággal eltöltő, összesen tizenegy agyhártyagyulladásos megbetegedést, a Magyar Honvédségre irányította a figyelmet: aláírásgyűjtést kezdemény ezett a hadkötelezettség eltörlése érdekében. Az aláírásgyűjtés célja: népi kezdeményezés útján az Országgyűlés napirendjére felvetetni a kérdéskört. Jóllehet, hosszú távon valamennyien a hadkötelezettség eltörlése mellett állunk, az időzítést nem tartom e tikusnak. Elsősorban azért, mivel az SZDSZ ezt a szomorú és egyáltalán nem a sorkatonai szolgálatból következő vagy azzal összefüggő eseményt kívánja felhasználni saját politikai céljai érdekében. De maradjunk a tényeknél! Mint azt az aláírásgyűjtés kezdem ényezői is tudják, az alkotmány 70/H. §a tartalmazza a haza védelmének állampolgári kötelezettségét. Az alkotmány megváltoztatásáról pedig - különösen az Alkotmánybíróság 25/1999.(VII.7.) ABhatározata óta - népszavazást tartani tilos. Mint azt a testület több esetben megerősítette: "Az alkotmánymódosítás csak az alkotmányban előírt rendben történhet. Az alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. " E kérdés azonban - nem kiszakítva a honvédel em intézményrendszeréből - általános összefüggéseivel együtt részét fogja képezni a stratégiai felülvizsgálat eredményeként a kormány és a parlament elé terjesztendő döntési javaslatunknak. Senki nem szeretné jobban az önkéntes hadsereget, mint a honvédelm i tárca vezetése és a kormány. Hiszen ez azt jelentené, hogy sokkal hadrafoghatóbb, felkészültebb, könnyebben kezelhető katonáink lennének, s jelentősen növekedni kellene költségvetésünknek is, mivel az önkéntes hadseregre való áttérés sok pénzbe kerül. De mi nem élhetünk vágyaknak, nekünk a realitások talaján kell állnunk. Ezért azt mondjuk, hogy támogatjuk nem a sorkötelezettség eltörlését, hanem az önkéntes hadseregre történő áttérést, ha és amint a feltételek ehhez adottak. Jelenlegi ismereteink szerint hosszú távú - 15 éves - terv második felében kerülhetne erre sor. Mindezek alapján leszögezhetem, hogy a hamarosan a kormány elé kerülő stratégiai javaslat távlatilag a sorkatonai szolgálat fenntartását tartalmazza. A képviselő úr számon kéri tőlünk, hogy miért késlekedtünk a haderőreform beindításával, illetve folytatásával. A válasz egyszerű: azért nem folytattuk a haderőreformot, mert először be kellett indítani. Szíves figyelmébe ajánlom az ügyben a kormány haderőreformot elrendelő 2183/99es számú ren delkezését. Miért csak most? Hát, azért, tisztelt képviselő úr, mert eddig kármentéssel és romeltakarítással foglalkoztunk, folyamatban levő százmilliós perekkel, a hadrafoghatóság minimumát sem elérő csapatok konszolidációjával, a NATO számára tett olyan felajánlásokkal, amelyek egyszerűen teljesíthetetlenek. Ez az elmúlt időszak hátrahagyott mérlege. Mi nem parttalan vitakört kívánunk szervezni, hanem kidolgozott elképzelésekről folyó megbeszélések eredményeit kívánjuk hasznosítani. Erre pedig most jött e l az idő. Az a véleményünk, hogy a hadkötelezettség kérdéskörét folyamatosan vizsgálni szükséges, és ha a feltételek lehetővé teszik, meg kell kezdeni a szolgálati idő fokozatos csökkentését, ahogy a kormá nyprogram is tartalmazza; majd fokozatosan intézkedni lehet a hadkötelezettség megszüntetésére és a sorkatonai állomány szerződéses katonákkal történő felváltására. Az SZDSZ érvei egyre inkább azt a benyomást keltik, hogy álláspontjukat nem a realitások, h anem a pillanatnyi pártérdekek, a várható szavazatok száma határozza meg, nem pedig a honvédség
