Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
197 kötelezettséggel működő háziorvos, gyermekorvos, fogorvos és bizonyos esetekben a kezelőorvos által önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító enged ély. A bizottság többségi véleménye, hogy a működtetési jog bevezetésével megvalósuló nagyobb önállóság ösztönző hatású lesz a gyógyító munkára, és növeli az orvos felelősségét; a működtetési jog megtestesíti az adott orvos személyes ellátási kötelezettség ét. Az új törvényi szabályozás erősíti az alapellátást, ami azért is nagyon fontos, mert ezzel a magyar ellátórendszerben feltűnő szerkezeti aránytalanság megszűnik. A többségi vélemény szerint nem aggályos, hogy a törvé nyjavaslat rendelkezik arról is, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a tevékenységet folytatni lehessen. Nem idegen ez a jogtól, hiszen a hatályos törvények közül példaként kiemelem az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 13. §ában foglaltakat, valamint az egészségügy területéről az 1994. évi LIV. törvényt, a gyógyszertárak létesítéséről és működtetéséről szóló törvény 23. és 24. §ban foglaltakat. A törvényjavaslat az alapellátás területén rendelkezik a működtetési jogról. Ezen túl menően azonban kimondja azt is, hogy a szakellátás körében az önálló orvosi tevékenységet végző orvosok működtetési jogáról külön törvény rendelkezik. Ezt a decemberben el nem fogadott egységes javaslat még nem tartalmazta. Az alapellátás körében történő t örvényi szabályozás az első lépés ahhoz, hogy az egészségügyi ellátás magasabb színvonalú legyen. Korábban a törvényjavaslat tárgyalása során több alkalommal és többen kifogásolták, hogy a működtetési jogot vagyoni értékű jogként nevesítette a korábbi törv ényjavaslat, és ezzel összefüggésben módosítani tervezte az illetéktörvényt is. Az új törvényjavaslat során ezeket a kifogásolt rendelkezéseket átgondolva más megoldás született, hiszen a lényeg az, hogy a tevékenység a feltételek fennállása esetén folytat ható legyen, ezért a máshol is alkalmazott jogi megoldásokhoz hasonlóan, ez a törvényjavaslat már így rendelkezik. Erre tekintettel az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségi szavazással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja. Köszön öm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Toller Lászlónak, aki a bizottságban elhangzott kisebbségi véleményt kívánja ismertetni. DR. TOLLER LÁSZLÓ , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi vélem ényének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meglepődve hallgattam dr. Mátrai Márta képviselő asszony előadásában az alkotmányügyi bizottság többségi véleményét, hisz az alkotmányügyi bizottságban semmiféle véleményt nem nyilvánított a Fideszfrakció a ma délelőtti ülésen a törvényjavaslatról. Ezzel szemben kormánypárti oldalról aki szólt, csak legfeljebb jogi félelmeit, kritikáit, illetve a Kisgazdapárt leendő módosítási javaslatát terjesztette elő. Így nem tudok arra re flektálni, hogy mihez képest kisebbségi véleményt hogyan nyilvánítsunk, legfeljebb azt tudom elmondani, hogy a szocialista frakció miért nem támogatja ezt a törvényjavaslatot. (15.30) Elsősorban azért, mert mást vártunk a benyújtott módosító indítványtól, hiszen azt vártuk, hogy a korábbi jogi aggályainkra választ ad, a másik oldalról feloldja azt a legalapvetőbb ellentmondást, ami az önkormányzatok és a háziorvosi praxis közötti eltérő szabályozásból, illetve a korábbi szabályozás tervezetéből ered. Ezekre az alkotmányossági problémákra nem kaptunk választ, hiszen a parlament nem fogadta el azt a kétharmados módosítást, amely arról szólt volna, hogy esetleg megszűnik az önkormányzatok ellátási felelőssége, és ez esetben szabad a pálya a törvényalkotás számá ra. Bármilyen megoldás jó,
